Noha Észak-Korea nukleáris fegyverkísérletet utoljára 2017-ben hajtott végre, Dél-Korea elnöke lát esélyt arra, hogy azt újból megteszi, mivel Kim Dzsongun északi-koreai elnök a napokban jelentette be, hogy országát a világ legerősebb nukleáris hatalmává fejlesztené. Baljós előjel lehet, hogy idén rekordszámú rakétatesztet végeztek.
Fotó: AFP
Jun Szogjol dél-koreai elnök figyelmeztetett, ha az északi állam folytatja a nukleáris teszteket, szövetségeseivel együtt fellépve példátlan választ adnak.
Elmondta, hogy Észak-Korea miatt a környező országok és Japán biztonságát is növelni kell. Az elnök szerint Kínának az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként kötelessége törekedni a béke megőrzésére. Jun szerint a kommunista államnak van befolyása Kim Dzsongunra, így felelőssége is a biztonság és stabilitás megőrzésében.
Észak-Korea nukleáris leszerelése és a küszöbön álló fenyegetés megszüntetése Kína érdeke is
– hangsúlyozta a dél-koreai vezető a Reutersnek. Hozzátette, hogy
szövetségeseivel következetes és összehangolt választ kell adnunk a Kim fegyverkezésére. Úgy látja, hogy ez az elmúlt harminc évben nem történt meg.
A dél-koreai elnök a nemrég tartott G20-as találkozón is sürgette Hszi Csin-pinget, hogy egyeztessen Kimmel, mire a kínai elnök annyit válaszolt, hogy Jun inkább javítsa kapcsolatát az észak-koreai vezetővel.
Jun márciusi megválasztása óta szorosabbra fűzte országa kapcsolatát Japánnal és az Egyesült Államokkal. A három ország az észak-koreai ballisztikus rakétatesztekre vonatkozó valós idejű információit megosztja egymással.
Korábban Joe Biden amerikai elnök is azt mondta, hogy Hszi kötelessége lenne lebeszélni Kimet a nukleáris tesztekről. Felvetette azt is, hogyha az északi vezetést nem sikerül eltántorítani a további fegyverkezésről, elkerülhetetlen lesz Amerika katonai jelenlétének növelése a régióban, s ez Kína érdekében sem áll.
Dél-Korea és az amerikaiak már meg is egyeztek arról, hogy repülőgép-hordozókat küldenek a térségbe, nagy hatótávolságú bombázókkal együtt.
Jun megértőbb elődjénél, aki Japán újbóli fegyverkezése miatt lazított a három ország szövetségén. A jelenlegi elnök szerint azonban érthető, ha Japán az észak-koreai fenyegetés miatt a második világháború óta nem látott ütemben erősíti védelmét.
Fotó: AFP
Észak-Korea legutóbb november 18-án lőtt ki interkontinentális ballisztikus rakétát, az eseményre Kim a lányát is elvitte. Akkor a lövedék több száz kilométer után a Japán kizárólagos gazdasági övezetében csapódott a tengerbe. Azelőtt pedig Dél-Korea, Japán és az Egyesült Államok biztonsági megállapodása után lőtt ki rakétát, akkor rövid távút.
Kína és Észak-Korea 1961-ben kötöttek kölcsönös segítségnyújtási és együttműködési szerződést. Azóta a két ország viszonya hullámzó volt. Az elmúlt években újból szorosabbra fűzték a szálakat. Kína támogatásáról biztosította Kim Dzsongunt arra az esetre, ha az Egyesült Államok és Dél-Korea megtámadná az északi államot. Kína gazdasági és élelmiszersegélyeket nyújt szomszédjának, amire a pandémia miatt most talán még a korábbinál is jobban rá van utalva. Kim és Hszi aláhúzták, hogy együttműködésük alapja a szocializmus építése. Habár Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsában korábban megszavazta az Észak-Korea elleni szankciókat, az újabbakat már blokkolta és Oroszországgal együtt a meglévőkön is lazítana. |
Nincs nyugati egység a szankciók betartásában
Az ENSZ 2006 óta kilenc szankciós csomagot fogadott el Észak-Korea ellen. Ezek közt van a technológia megosztásának tilalma is, ami alól kivételt csak az egészségügyi szektor képez. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2016-ban felszólította a tagállamokat, hogy ne osszanak meg Észak-Koreával tömegpusztító fegyverek előállításához felhasználható információkat. A német nemzetbiztonsági szolgálat ekkor figyelmeztetett, hogy a szankciók ellenére Észak-Korea hozzáfér a nyugati technológiához, többek között Németországtól is. Ennek ellenére Im Szongjing észak-koreai fizikus és lézeres optika szakértő négy évvel később Joachim Herrmannal, egy berlini kutatóintézet munkatársával, továbbá kínai szakemberekkel is jelentethetett meg közös publikációkat. Az észak-koreai fizikus két olyan intézményben is tanít, amelyekhez nukleáris és ballisztikus fegyverek fejlesztése köthető – számolt be a DW.
Katsuhisa Furukawa,
az ENSZ-szankciók betartásának ellenőrzésével foglalkozó bizottságának volt tagja szerint Németország vélhetően megszegi a szankciókat, ezért és ennek a kivizsgálását javasolja.
Furukawa szerint a német kormány és a Max Born Intézet vagy gyenge volt ahhoz, hogy alkalmazza a szankciókat, vagy talán szándékosan nem vette figyelembe azokat.
