A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) jelentése fontos számokat közölt a feltételezhető orosz katonai veszteségekről. A dokumentum szerint Oroszország 10 ezer kulcsfontosságú eszközt, többek között tankokat, teherautókat, tüzérségi lövegeket és drónokat veszíthetett mostanáig Ukrajnában. Ezek ellenére az ország sokáig képes lehet folytatni a harcot, mivel a hidegháború óta rengeteg fegyvert felhalmozott az évek során. Ennek viszont az az egyetlen hátulütője, hogy a modern fegyvereket felválthatják az elavultabbak a fronton.
Fotó: Karasev Viktor
Az orosz hadsereg minősége a fejlett felszerelések tekintetében valószínűleg romlani fog
– olvasható a CSIS jelentésében. A közlemény kitér arra is, hogy a legnagyobb veszteségeket a fejlett harckocsik terén szenvedte el Oroszország.
A kutatás úgy becsüli, hogy Moszkva a háború első egy évében körülbelül 2-3 ezer tankot veszített.
Ezek között sok lehetett a korszerűsített T–72B3 harckocsi, amelyeket 2013-ban állítottak először hadrendbe. Egy hollandiai székhelyű hírszerző cég, az Oryx bizonyítékokkal tudja alátámasztani, hogy Oroszországnak több mint 500 T–72B3 tankkal lett kevesebbje a harcok kezdete óta – írta meg a CNN.
A CSIS szerint a fronton felbukkantak az 1948-ban hadrendbe állított T–55-ös harckocsik is, ami azt jelentheti, hogy Moszkva kezd kifogyni a fejlett tankokból, ezért kénytelen a raktárak mélyéről előszedni a hidegháborús eszközeit.
Felszereltség tekintetében visszafelé haladnak
– állítja. A jelentésében arra is kitér, hogy a világ legnagyobb harckocsigyártója, az orosz UralVagonZavod körülbelül 20 tankot tud legyártani havonta. Ezzel szemben minden hónapban legalább 150-et veszítenek.
Csipek nélkül nincs modern fegyver
A CSIS arról is beszámolt, hogy modern hardverek nélkül az oroszok képtelenek korszerű fegyvereket gyártani, így érthető, hogy a régóta használaton kívül lévő harckocsikat újítják fel, hogy a frontra küldhessék ezeket. A modern tankokhoz szükséges alkatrészek jellemzően nyugatról érkeztek az országba, viszont a szankciók miatt ezekhez már nem jut hozzá Moszkva, vagy legalábbis nem akkora mértékben, mint amekkorábban szüksége lenne rá.
Fotó: Russian Defense Ministry / AFP
A tankok célzórendszeréhez elengedhetetlen optikai szisztémák esetén például Oroszország kifejezetten a francia importra támaszkodott a háború és a szankciók előtt.
Ezen alkatrészek nélkül még a T–72B3-es harckocsikra is régebbi célzóberendezést kell szerelniük, ami 2 kilométeres hatótávvesztést is okozhat.
Egy másik kulcsfontosságú alkatrész a tankok gyártásánál a jó minőségű golyóscsapágy. Ebből a készletek 55 százalékát Európából és Észak-Amerikából szerezte be eddig Moszkva, most viszont kénytelen Kínára és Malajziára hagyatkozni, ahonnan gyengébb minőségű felszerelést kap.
Moszkvára alkalmazkodási nyomás nehezedik, gyakran kevésbé megbízható és drágább beszállítókhoz és szállítási útvonalakhoz, gyengébb minőségű importhoz fordul, vagy megpróbálja belsőleg reprodukálni a nyugati alkatrészeket. Ez valószínűleg hátráltatja az orosz védelmi termelés ütemét és minőségét
– írta a CSIS.
A nehézségek ellenére Oroszország még sokáig harcolhat
Az alkatrészhiány ellenére az orosz harci képesség még sokáig kitarthat. A hidegháborús évek alatt Moszkva akkora mennyiségű fegyvert és muníciót halmozott fel, amivel még hosszú ideig képes hadakozni Ukrajnában, ráadásul ezzel a harctéri fölényét is fenn tudja tartani.
A szankciós politika nem egy ezüstgolyó, ami azonnal véget vet a háborúnak
– írták a CSIS elemzői. Hozzátették, hogy Oroszország továbbra is fölényben van emberek, illetve légi-, szárazföldi és tengeri erő tekintetében.
Noha Moszkva jelenlegi katonai készleteinek a száma nem elérhető nyilvánosan, hozzávetőlegesen 2023 februárjában a Kreml rendelkezésére álló repülőgépek száma 13-15-ször több volt, mint Kijevé. Oroszország közel 7-8-szor több harckocsival és 4-szer több páncélozott harcjárművel büszkélkedhet, míg a haditengerészeti flottája 12-16-szor nagyobb, mint Ukrajnáé
– olvasható a jelentésben.
