„A béke álmát éneklő kórus szólamának leáldozóban van, miközben a háború szólistái utat törnek maguknak” – fogalmazott budapesti látogatásán Ferenc pápa. Szavait igazolja, hogy a napokban nem enyhül, hanem fokozódik a világban a feszültség: folynak tovább az ukrajnai harcok, amelyek pénteken sok civil áldozatot szedtek, a világhatalmak között pedig pengeváltások zajlanak.

China's Foreign Ministry spokesperson Mao Ning press conference 
epa10493518 China's Foreign Ministry spokesperson Mao Ning looks on during a press conference at the Ministry of Foreign Affairs in Beijing, China, 27 February 2023. The US has warned China that lethal aid to Russia for the war on Ukraine would come at real costs, said White House national security adviser Jake Sullivan on 26 February, while the US Department of Energy said that the COVID-19 pandemic likely came from a Chinese laboratory leak.  EPA/MARK R. CRISTINO
Fotó: Mark R. Cristino / MTI

Komoly csapást hozhat a német ipar számára és megszakíthatja az európaikínai kapcsolatok javulását, ha Németország megteszi, amit a hírek szerint fontolgat, és korlátozza a félvezetők gyártásához szükséges vegyi anyagok exportját Kínába – írta szakértőkre és egy külügyi szóvivőre hivatkozva a Global Times, a kínai kommunista párt ellenőrzése alatt álló angol nyelvű hírportál. 

Ezzel párhuzamosan a Bloomberg hírügynökség portáljának szombati vezető anyaga arról szól: az országai – köztük Németország, Olaszország és Hollandia – korlátoznák a kínai exportot és befektetéseket, aminek a fő oka, hogy Peking annak ellenére továbbra is szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, hogy az lerohanta Ukrajnát és háborút folytat ellene. 

A Bloomberg szerint jelentős változásról van szó, hiszen Európa eddig elzárkózott attól, hogy az Egyesült Államok nyomásának engedve lebontsa a gazdasági kapcsolatait Kínával. 

A változás a politikai retorika szintjén is érzékelhető, az európai kritikák Kínát illetően felerősödtek – írta a hírügynökség, kiemelve Annalena Baerbock német külügyminiszter közelmúltbeli kínai látogatását követő nyilatkozatát, amely szerint Kína partner, versenytárs és rendszerszerű rivális, és amihez hozzátette:

Sajnos a benyomásunk az volt – hangsúlyozni szeretném, sajnos –, hogy a rendszerszerű rivális aspektus egyre erősödik.

 

Ehhez képest enyhébb tónusú volt Mao Ning kínai külügyi szóvivő reakciója a hírekre a lehetséges német exportkorlátozásokról: pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: Kína fontos része a globális félvezetőpiacnak, a gazdasági és kereskedelmi együttműködés mindenkinek kölcsönös előnyökkel jár. Ugyanakkor a függés csökkentésére hivatkozva exportkorlátozásokat bevezetni Kína ellen nem konstruktív, a végén másoknak és maguknak is ártanak vele, és a globális ipari és szállítási láncokat is destabilizálhatja – mondta a szóvivő.

Kína sürgeti ezeket az országokat, hogy tartsák tiszteletben a piacgazdaság törvényeit és dolgozzanak együtt Kínával a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi rend fenntartásán, előremozdítva egy nyitott globális gazdaság építését

– mondta.

Vagyis Kína, amelyet korábban Nyugatról gyakran azzal kritizáltak, hogy nem nyitja elég szélesre a kaput piacain a külföldiek számára, retorikájában a folytatódó globalizmus védelmezőjévé és a protekcionizmus ellenzőjévé vált.

A szóvivőnél keményebben nyilatkoztak a hivatalos lapnak tekinthető portál által megszólaltatott szakértők. Szerintük a német fejlemények háttere, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorol Berlinre, miközben egyes német politikusok protekcionista eszközökkel kívánják megtámogatni a belföldi ipart. 

Két világhatalom már sok? Érkezőben a harmadik is – és nem Nyugaton

Évek alatt átformálta a politikát és az életünket a növekvő gazdaságú Kína megérkezése a világhatalmi státuszba. Ha ismeretlennek és veszélyesnek látszik az új képlet, mire hozzászoknánk, még bonyolultabbá válhat a helyzet: könnyen lehet, hogy az új generációknak már három világhatalomhoz kell hozzáedződniük.

Ma Csi-hua technológiai elemző szerint a probléma onnan ered, hogy egyes hagyományosan erős európai uniós szektorok, mint az elektromos autók gyártása, egyre nagyobb hátrányba kerülnek Kínával szemben, ami a válság érzetét kelti, ezért fordulnak a politikusok a protekcionizmushoz. Ha azonban ezt meg is valósítják, az komoly kárt okozhat a kínai–német és a kínai–EU kapcsolatokban – írja a kínai lap, szakértőket idézve.

A Bloomberg cikke szerint az USA és az EU azon dolgozik, hogy eszközöket találjon Kína fejlődésének a lassítására az olyan területeken, mint a félvezetők gyártása és a védelmi ipar. A szövetségesek exportkorlátozásokról, a beruházások szigorúbb ellenőrzéséről tárgyalnak, és szorosabbra fűznék együttműködésüket a kritikus nyersanyagokat illetően.