Noha némi javulást tapasztaltak, a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzete továbbra is aggodalomra ad okot Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos keddi szavai szerint.
Az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozására érkezve a biztos azt is elmondta, hogy
a keddi tanácskozáson a többi között a Lengyelországot és Magyarországot érintő jogállamisági eljárásról lesz vita.
Elmondása szerint mindkét tagállamban folytak megbeszélések az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban, és nyílt lehetőség új jogszabályok létrehozására, azonban Magyarországon további problémákba ütközik a korrupció elleni küzdelem, az akadémiai szabadság és más kérdések, ahogyan Lengyelországban sem lehet valódi előrelépést tapasztalni az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően.
Az uniós politikus különösen nyugtalanítónak nevezte, hogy Lengyelországban olyan bizottságokat állítottak fel, amelyek mindenféle bírósági felülvizsgálat nélkül megakadályozhatják, hogy egyes személyeket közhivatalba válasszanak. Hozzátette, hogy a bizottság elemezni fogja a kapcsolódó vizsgálatokat, és nem fog habozni abban sem, hogy újabb intézkedéseket helyezzen kilátásba.
Arra a kérdésre, amely az Európai Parlament esetleges állásfoglalásáról szól – mely szerint Magyarország alkalmatlan arra, hogy a jövő évben betöltse az soros elnöki tisztségét –, Reynders közölte, hogy a bizottság meghallgatja a parlament álláspontját, ám nincs lehetősége dönteni a kérdésben.
Együtt fogunk működni az összes elnökséggel, de figyelemmel fogjuk követni, ha erről a tanácsban vita lesz
– mondta a biztos, míg ugyanezen kérdésre felelve Karoline Edtstadler osztrák EU-ügyi miniszter kifejtette, hogy az összes tagállamnak egyenlő jogai és kötelességei vannak, ezek között szerepel a tanács elnöki tisztsége is, amelyre most Magyarországnak kell felkészülnie.
„A jogállamisággal a 7. cikkely szerinti eljárás vagy a kondicionalitási szabályok kerete között kell foglalkoznunk. Ami pedig az elnökséget illeti, ez egy lehetőség teremt Magyarország számára, hogy megmutassa, sőt, meg kell mutatnia, hogy Európa-párti, és képes nemcsak a saját érdekeit nézve, hanem az EU érdekében előmozdítani a közös ügyeket” – fűzte hozzá.
Ugyanakkor
Anna Lührmann uniós ügyekért felelős német államtitkár kétségének adott hangot a magyar uniós elnökség kapcsán.
Elmondása szerint Magyarország jelenleg elszigetelt az EU-ban a súlyos jogállamisági problémák miatt, továbbá amiatt is, hogy vonakodik kiállni az agressziós háborútól sújtott Ukrajna mellett.
Szintén kellemetlen érzését hangoztatta a magyar EU-elnökséggel kapcsolatban Wopke Hoekstra holland külügyminiszter, hozzáfűzve, hogy szerinte ezzel mindenki így van.
