AIIB-elnök: Magyarország fejlődése az egész régióra pozitív hatással lesz

Hétfőn Csin Li-csün, az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) elnöke Magyarországra utazott, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel tárgyaljon potenciális hazai befektetésekről. A találkozó után a Világgazdaságnak is interjút adott. Az AIIB szerepéről, a magyarországi zöldberuházásokról és az infrastrukturális fejlesztésekről kérdeztük.

Bár az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) rövid idő alatt a világ egyik legjelentősebb multilaterális fejlesztési bankjává vált, itt, Magyarországon sokan még mindig nem ismerik. Elmondaná olvasóinknak, hogy milyen céllal alakult meg az AIIB?

Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy a küldetésünket megoszthatom a magyar néppel. Az AIIB lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy a holnap infrastruktúráját – a fenntarthatóság, az innováció és az összekapcsolhatóság középpontjában álló zöldinfrastruktúrát – építsék. Ehhez olyan finanszírozást szabadítunk fel, amellyel ezt a jövőképet meg is lehet valósítani, ügyfeleink projektjein keresztül pedig a társadalom is osztozik a sikerben.

Az Ázsia fejlődésére összpontosító, de a világ minden tájáról származó tagokkal rendelkező multilaterális fejlesztési bankként az infrastruktúrába és más termelő ágazatokba történő befektetéseink célja a fenntartható gazdasági fejlődés elősegítése, a jólét megteremtése és az infrastrukturális összeköttetés javítása. Ennek megvalósítása érdekében elősegítjük az infrastrukturális fejlesztéseket, amely a fizikai, digitális és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel erősebbé teszi a régiókat és azok lakosságát. Ez pedig hozzájárul a helyi, regionális és globális fenntarthatósághoz.

Az AIIB tehát a „holnap infrastruktúráját” finanszírozná. Miért olyan fontosak a zöld-, fenntartható beruházások?

A zöldgazdaság nagyon fontos, különösen akkor, amikor az éghajlatváltozás kemény kihívásával kell szembenéznünk. Ezen a bolygón élünk, egy ökoszisztémában, amelyet az éghajlat drámai változása fenyeget. A természet, akárcsak az ember keze munkája, része az infrastruktúrának, és ezt a túlélésünk érdekében meg kell védenünk. Mi több, célunk az, hogy jólétet biztosítsunk minél több embernek, ez pedig úgy érhető el, ha mindent megteszünk a bolygó további felmelegedésének megakadályozásáért.

Szükségünk van közlekedésre, új repülőterekre és vasutakra – mindezt úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy hozzájáruljon az üvegházhatású gázok csökkentéséhez. Amikor tehát az infrastruktúra fejlesztéséről beszélünk, ez nem az, amire az emberek harminc-negyven évvel ezelőtt gondoltak. A holnap infrastruktúráját építjük, amely a gazdaságok fenntartható fejlődésének útját egyengetné, ami szintén hozzájárulna a környezet javításához és az éghajlatváltozás elleni harchoz.

Hét évvel ezelőtti alapítása óta az AIIB gyorsan növekedett, az eredeti 57 után mára 106 tagországa van, amelyek a világ népességének 81 százalékát képviselik. Miért akar ennyi ország, vállalat és pénzügyi intézmény partneri kapcsolatba lépni a pénzintézettel?

Ahhoz, hogy egy multilaterális fejlesztési bank sikeres legyen, először is gondoskodni kell annak tiszta és egyértelmű mandátumáról: mi a feladata ennek az intézménynek? Milyen módon tud hozzájárulni a fejlődéshez? Mi olyan bankot hoztunk létre, amely a széles körű gazdasági és társadalmi fejlődésre összpontosít az infrastruktúrába és más termékpályákba történő beruházások révén. Másodszor, ha van egy jó megbízatásunk, akkor azt is el kell érnünk, hogy az intézmény megfelelő kormányzással rendelkezzen, amely a legjobb nemzetközi gyakorlatokon alapul, betartja a normákat, és hatékonyan képes dolgozni a fejlődés előmozdításán. Harmadszor, mit tudunk tenni élőben, a beruházások helyén? A szép szavak nem sokat segítenek, az elkötelezettségünket a valóságban is bizonyítanunk kell.

Amióta a bank 2016 januárjában elindult, úgy irányítottuk, hogy lépésről lépésre növelje a hatását, kiérdemelje a partnerei bizalmát, és megmutassa, hogy ez a 21. században létrehozott intézmény képes megoldani a 21. század problémáit. Ezért kezdett el nőni a tagságunk, legyen szó Ázsiáról, Európáról vagy Latin-Amerikáról.

Magyarország 2017-ben csatlakozott az AIIB-hez – mit jelent az ön számára a magyar tagság, és milyen eredményeket hozhat az együttműködésünk?

Nagy örömünkre szolgál, hogy Magyarország 2017-ben csatlakozott az intézményünkhöz, nem sokkal azután, hogy az megkezdte működését. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a magyar tagságnak, mert kiemelten fontos nemzet Európában. Az ország elhelyezkedése, földrajzi és politikai értelemben, nagy potenciállal bír. 

Közös munkánk lehetővé tenné az infrastruktúra megerősítését, az utak, vasutak, repülőterek és megújuló energiaforrások kiépítését is. Úgy gondoljuk tehát, hogy az AIIB és Magyarország együttműködve gyümölcsöző eredményekkel szolgálhat, amelyek nemcsak a magyar embereknek, hanem a régiónak s a hasznára válhatnak.

2021-ben az AIIB közel 260 millió eurót adott kölcsön Magyarországnak, amelyet 17 kórház felújítására használtak fel, és amely segített enyhíteni a világjárvány hatásain. Vannak-e tárgyalások az intézménye és kormányunk között jövőbeli projektekről vagy közös vállalkozásokról?

Magyarországi utazásom célja, hogy feltárjam a magyar kormánnyal és a magánszektorral való együttműködés lehetőségeit az alapvető infrastrukturális projektek fejlesztése érdekében. Csodálatos találkozóm volt az önök miniszterelnökével és gazdasági miniszterével – ez a két találkozó nagyon jól sikerült, bátorít bennünket a közös munkára.

Először is, örömmel láttuk a kormány fejlesztési terveit, a belső infrastruktúrális célkitűzéseket és a szomszédos országokkal való gazdasági kapcsolatok erősítését. Ez nagyon ígéretes, és beszéltünk a megújuló energiaforrásokról valamint a közlekedés fejlesztéséről is. Az önök úthálózata elég jó, de a vasútvonalakat is fejleszteni kell. A vasúti beruházások nagyon fontosak a tömegközlekedés és a teherszállítás szempontjából. A repülőtér bővítése szintén kiemelt cél lenne.

Rengeteg tennivaló van, s miközben a magyar infrastruktúra fejlődése jó a magyar népnek, a pozitívumokat pedig ki lehetne terjeszteni és meg lehetne osztani a szomszédos országokkal is.

Az AIIB egyik alapvető értéke a hatékonyság, amivel a szervezetet „karcsún” akarják tartani. Egy nemzetközi szervezetben hogyan lehet biztosítani minimális bürokráciával, hogy a forrásokat valóban zöldfejlesztésekre és infrastruktúrára költsék?

Fontos, hogy karcsúak legyünk. Tisztában vagyunk azzal, hogy a források a részvényeseink adófizetői pénzéből származnak, és nem tehetünk mást, mint hogy nagyon gazdaságosan járunk el. Költséghatékonynak kell lennünk. Csak a karcsúsággal lehet a lehető legnagyobb teljesítményt elérni minimális ráfordítással, pont, mint egy embernél, nem szabad túl sok súlyt felszedni – amit úgy hívok, hogy „intézményi elhízás” –, mert az korlátoz, és egészségtelen is, ezt el kell kerülni, hogy a bank szabadon mozoghasson és hatékony lehessen. Jelenleg ötszáz munkatársunk van, akik évente körülbelül egymilliárd dolláros hitelprogramokon dolgoznak, de mindenképpen növekedni fogunk, és óvatosnak kell lennünk, hogy ez a növekedés ne okozzon felfúvódást az intézményünkben. A legtöbbet tenni, a legkevesebb költséggel – ez a belső mottónk.

A kemény és hatékony klímavédelmi fellépést évek óta akadályozza a politikai elfogultság, ami a multilaterális fejlesztési bankok esetében is gyakran probléma, amikor a lehető legjobb hitelezési döntésekről kell dönteniük. Hogyan kerüli el az AIIB ezt a csapdát?

Az éghajlatváltozás egyértelmű és jelen lévő veszély, amely az emberiséget fenyegeti. Ez nem olyasmi, ami a jövőben fog bekövetkezni, hanem már itt van, és ha nem teszünk semmit a megállításáért, az emberi civilizáció számára elképzelhetetlen ára lesz. Ezért szeretnénk, ha projektjeink összhangban lennének a párizsi megállapodással, és nemcsak egyszerűen az éghajlati megoldások fejlesztésének finanszírozására összpontosítunk, hanem annak a leghatékonyabb és leghatékonyabb módjait is előtérbe helyezzük. Egy multilaterális fejlesztési bank forrásai korlátozottak, de a mintaprojektek szerepe az, hogy más intézményekkel, például a Világbankkal, az országokkal, a kormányokkal és a magánszektorral való együttműködést ösztönözzék.