Különös kihívást jelentett a Nanga Parbat megmászása – mondta el Varga Csaba az MTI-nek pénteken, miután megérkezett a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre. A hegymászó a Himalájában, a Pakisztán és Kasmír határán fekvő, 8125 méter magas Nanga Parbat hegycsúcsot pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül hódította meg.

VARGA CsabaBudapest, 2023. július 7.
Varga Csaba hegymászó sajtótájékoztatót tart a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2023. július 7-én. A nagyváradi hegymászó július 2-án ért fel a pakisztáni Nanga Parbat 8126 méter magas csúcsára pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül.
MTI/Kovács Tamás
Fotó: Kovács Tamás / MTI

A Nanga Parbat megmászása a többi nyolcezer méternél magasabb hegycsúcs meghódításához képest azért jelentett különös kihívást, mert a csúcs nagyon meredeken emelkedik ki a környezetéből, az expedíció bizonyos szakaszain pedig függőleges sziklafalakat kellett megmászni

– mondta el Varga Csaba, a Nagyváradon élő hegymászó, építész. 

A 4200 méter magasan fekvő alaptábor és a 8125 méter magas hegycsúcs között körülbelül négyezer méteres szintkülönbség van, így a Nanga Parbat megmászásakor nagyobb szintkülönbséget kell legyőzni, mint az Everest 8848 méteres csúcsának meghódításakor, ahol megközelítőleg 2300 méteres szintkülönbséget küzdenek le az alpinisták – tette hozzá Varga Csaba.

A hegycsúcs meghódításában több mint húszéves alpinista tapasztalata segítette, az expedícióra többek között falmászással, kerékpározással, terepfutással és több akklimatizációs körrel is készült. Az alpinista kiemelte: a mászás során végig jó formában volt, nem merült fel benne, hogy feladja.

Az expedíció során az időjárás változékony volt: amikor felért a hegycsúcsra –  ahol körülbelül 15 percet tudott tölteni – erősen fújt a szél, de később már az erős napsütés okozta meleg is próbára tette.

A mostani sikeres expedíciót az idén elhunyt két hegymászótársa és barátja, Győrffy Ákos és Suhajda Szilárd emlékének szeretné ajánlani

– hangsúlyozta a hegymászó.

Varga Csaba elmondta: az expedíció – melyet a közmédia Hazajáró című magazinműsorának Facebook-oldalán követhettek az érdeklődők – egyik célja az volt, hogy Magyarország első turistaszervezete, a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) 150 éves jubileumáról is méltó módon megemlékezhessen. Az alpinista kiemelte: nagyváradi magyarként és magyar állampolgárként a sikeres expedícióval a határon túl élő magyarság motivációját szeretné erősíteni abban, hogy magyar identitásukat szülőföldjükön megőrizhessék.

Varga Csaba június 29-én indult el a Nanga Parbatra. A 6750 méter magasan fekvő 3-as táborból július 1-jén, helyi idő szerint este 22 órakor indította a csúcstámadást, és 17 órás mászás után, július 2-án, 15 óra körül érte el a Nanga Parbat 8125 méter magas csúcsát. Onnan 7 óra ereszkedést követően, a rögtönzött 4-es táborban eltöltött rövid pihenő után, aznap 22 órakor ért le a 3-as táborba. Az összesen 24 órás hegymászás után az éjszakát a 3-as táborban töltötte, majd visszaereszkedett az alaptáborba.

A nagyváradi alpinista a ma élő legtöbb, 8000 méternél magasabb hegycsúcsot meghódító magyar hegymászó. Ezzel a sikerrel már hat nyolcezrest – Gasherbrum II. (8035 méter); 2014, Broad Peak (8051 méter); 2017, Manaszlu (8163 méter); 2019, Gasherbrum I. (8080 méter); 2021, Dhaulagiri (8167 méter); 2023, Nanga Parbat (8125 méter) – győzött le pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül.