Európa legnagyobb részét, az Egyesült Államokat és Ázsiát egyidejűleg hőhullámok fojtogatják, az El Nino egyre erősebb a Csendes-óceánon, a forró júniust pedig egy olyan július követi, amelyben már most a történelem tíz legmelegebb napját jegyezték fel. Minden jel arra utal, hogy 2023 lesz az emberiség legmelegebb éve – írta a Bloomberg.
A Berkeley Earth nevű nonprofit kutatószervezet minden hónapban közzéteszi a globális hőmérsékletekkel kapcsolatos elemzését,
a legutóbbi, július 11-én kiadott jelentésük szerint 81 százalék a valószínűsége, hogy 2023 lesz a legmelegebb év azóta, hogy az emberiség ezt elkezdte feljegyezni.
A kutatók csak januárban fogják véglegesíteni a rangsorukat, amelyben jelenleg 2016 és 2020 holtversenyben van a „legmelegebb év” címéért. A Berkeley a növekvő forróságot annak tulajdonítja, hogy az évtizedek óta ismert klímaváltozás ellenére még mindig nem csökkentjük a fosszilis energiahordozók használatát.
A Föld már 1,2 Celsius-fokot melegedett az ipari forradalom előtti szinthez képest, ami elsősorban a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok növekvő kibocsátásának a következménye. Ez egy tisztán látható tendenciát eredményezett: az elmúlt 23 évből 22-ben a valaha volt legmagasabb hőmérsékletet mérték, és az átlaghőmérsékletek is folyamatosan nőnek. A klímakutatók figyelmeztetnek, hogy ezt csak úgy lehet megállítani, ha az emberek azonnal és drasztikusan csökkentik a légszennyező anyagok használatát.
Az idei év páratlan hőségének a hátterében azonban egy másik éghajlati jelenség is áll, az El Nino – hivatalosan az El Niño – Déli Oszcilláció –, amely a Csendes-óceán medencéjében a hideg és meleg fázisok ingázása. A meleg, száraz fázisba idén júniusban léptünk be, és várhatóan a következő négy évben ez fogja befolyásolni a bolygó időjárását.
Amikor beköszönt az El Nino, betekintést nyerünk a jövőbe. Ilyen lesz az éghajlat új, normális állapota öt-tíz év múlva, ha a kibocsátásunk a jelenlegi szinten marad. A Föld lakosainak szembe kell nézniük azzal, hogy a folyamatosan emelkedő hőmérsékletek megállításához az életmódunkon is változtatnunk kell
– jelentette ki Zeke Hausfather, a Berkeley Earth klímakutatója.
Az egyre súlyosbodó éghajlatváltozás fokozza a szélsőséges időjárási események gyakoriságát és intenzitását, és ez alól az idei nyár sem kivétel. Hőhullámok sújtották Japánt, Indiát és az Egyesült Államokat, amely az északkeleti országrészben pusztító áradásokkal is küzdött. A mediterrán térségben tapasztalt rekordmagas tavaszi hőséget követően Európát most szárazság sújtja. Kanada az elszabadult erdőtüzekkel küzd, amelyek veszélyes füsthullámokat szabadítottak Észak-Amerika több millió lakosára.
Az El Nino pedig még évekig nem fog véget érni, és nagy a valószínűsége, hogy 2024-ben még szélsőségesebb hőmérsékletek és még hevesebb természeti katasztrófák fogják sújtani az emberiséget.
Még súlyosabbá válhat Európa vízproblémája, pedig már tavaly is nagyon durva voltIdén nyáron is vízügyi válságot okozhat Európában a tavalyihoz hasonló aszály. |
