A súlyosbodó klímaválság miatt egyre nő Európában a vízhiány, a szokatlanul enyhe tél és a rekordot döntő tavaszi forróság szemmel láthatóan megviselte a kontinens folyóit és sípályáit.
Fotó: AFP
A mediterrán országokban, például Olaszországban a víztározók szintje az elmúlt hetek meleg időjárása miatt olyan szintre apadt, mint a nyári hőhullámok idején szokott, s ami már a mezőgazdasági termelést is veszélyezteti, Franciaországban és Spanyolországban pedig már tiltakozások törtek ki a vízhiány miatt.
Az igazi meleg pedig még csak most jön, és sokan tartanak attól, hogy Európa amúgy is „nagyon aggasztó" vízproblémája még súlyosabbá válhat.
A Grazi Egyetem kutatói által az év elején műholdas adatok elemzésével kimutatták, hogy az aszály sokkal nagyobb mértékben érinti Európát, mint azt korábban várták.
Ezt megtapasztaltuk tavaly, amely Európa eddigi legmelegebb éve volt, és az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb aszályát hozta magával. A grazi kutatók szerint a kontinensen 2018 óta súlyos szárazság pusztít, és tavaly egyértelműen megmutatkoztak a negatív hatások. Az egyre apadó vízszint zavarokat okozott az élelmiszer- és energiatermelésben, és számtalan vízi állat veszítette el az élőhelyét.
Fotó: AFP
Pár éve még el sem tudtam volna képzelni, hogy a víz problémát jelenthet Európában, különösen Németországban vagy Ausztriában, de kezdenek gondok lenni a vízellátással, ezért el kell gondolkodnunk
– nyilatkozta a CNBC-nek Torsten Mayer-Gürr a műholdas adatokat elemző tanulmány vezető szerzője.
Úgy tűnik, a történések ébresztőként szolgáltak a politikusok számára is. Spanyolországban majdnem negyvenfokos hőség tombolt áprilisban, és Pedro Sánchez kormányfő azonnal figyelmeztetett, hogy a szárazság vált az egyik legsúlyosabb hosszú távú problémává az ország számára. „A kormány és személy szerint én is tisztában vagyok azzal, hogy az aszály kezelése az elkövetkező évek egyik központi kérdése lesz ” – mondta a parlamentben. A madridi kormány májusban már jóvá is hagyott egy 2,2 milliárd eurós csomagot, amelynek célja, hogy enyhítse az aszály mezőgazdasági hatásait.
Fotó: AFP
Az előjelek az idei évre igen sötéten alakultak. Az Európai Aszálymegfigyelő Központ (European Drought Observatory – EDO) az év elején kiadott gyorsjelentésében arra figyelmeztetett, hogy
a tél végi körülmények hasonlóak voltak a tavalyihoz.
A központ legfrissebb rendelkezésre álló adatai szerint az EU 27 tagállamának több mint negyedében aszályfigyelmeztetés, nyolc százalékában pedig aszályriadó van érvényben. Kelet- és Közép-Európa, így Magyarország egyelőre nem veszélyeztetett, a központ térképe szerint hazánkban nincs aszály, a helyzet egyes régiókban visszatért a normálishoz.
A nyári kilátások azonban Európa legnagyobb részében már nem olyan riasztók, mint egy hónapja – nyugtatott Samantha Burgess, az Copernicus Climate Change Service programjának igazgató-helyettese. A különösen szeszélyes tavasz után, amely rekordhőséget hozott az Ibériai-félszigeten és katasztrofális áradásokat Olaszországban, az elmúlt hetekben Dél-Európában intenzíven esett az eső, ami segített a víztározók feltöltésében, és nedvesebbé tette a talajt. Burgess azonban emlékeztetett, hogy
az észak-európai országok, valamint Spanyolország, Franciaország és Portugália még mindig „eléggé száraz”, miközben sok kutató szerint a nyár ismét brutális lesz Európában.
Fotó: AFP
„Európa vízbiztonságának garantálása érdekében alapvetően változtatnunk kell azon, ahogy a vízzel bánunk, és úgy vélem, hogy a tavalyi események sok európai döntéshozó számára valóban ébresztőt jelentettek” – nyilatkozta az amerikai hírportálnak.
A vízhiány Chloe Brimicombe, a Grazi Egyetem éghajlatkutatója szerint is különösen Dél-Európában akut probléma, de úgy gondolja, hogy Közép- és Nyugat-Európa is kevésbé felkészült erre, „pedig az elkövetkező években ez olyan módon sújthatja őket, amire nem igazán számítanak".
Európának fel kell ismernie, hogy az éghajlatváltozás hatással van rá. Az itteniek szeretik azt hinni, hogy az éghajlatváltozás csak a déli félteke országait érinti, pedig nem; Európát is. Az európaiaknak nemcsak a délieken kell segíteniük, hanem magukon is – ez pedig a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok légkörbe kerülésének visszafogását és az alkalmazkodást jelent
– fogalmazott.
