Az elmúlt évszázad iparosodása jó néhány gondot hozott magával, és egyik probléma megoldása sem sürgetőbb, mint a globális éghajlatváltozásé. A fosszilis tüzelőanyagok korlátlan elégetése és az ezzel járó szén-dioxid-kibocsátás üvegházhatást eredményezett, amely lassan, de biztosan felmelegíti a földet, ami a jégsapkák elolvadását és a tengerszint emelkedését is okozza. Az emelkedő tengerszint komoly problémát jelent a part menti területeknek, és ha ez a folyamat a talajvíz akaratlan kitermelésével párosul, ami a talaj leülepedését okozza (ez a jelenség a talajsüllyedés),
akkor az éghajlatváltozás okozta áradások hozzájárulhatnak a városok süllyedéséhez, és ha a következő évtizedekben nem tesznek drasztikus intézkedéseket a probléma enyhítésére, közülük néhány teljesen el is tűnhet.
Fotó: AFP
Süllyedő London, Tokió – el fog tűnni a kontinensek egy része?
Több nagyváros világszerte gyorsabban süllyed, és egyre közelebb kerül a tengerszinthez a Világgazdasági Fórum (WEF) egy kutatása szerint.
Világszerte 33 olyan település van, amely évente legalább 1 centimétert süllyed,
a leggyorsabban süllyedő városok Dél- és Délkelet-Ázsiában találhatók. Indonézia például átköltözteti a 10,5 milliós fővárosát, Jakartát a 2000 kilométerre lévő Borneó szigetén található újonnan épült városba. A leggyorsabban süllyedők közül a 10. helyen található Houston, amely minden évben 1,95 centiméterrel kerül közelebb a tenger szintjéhez. A texasi város az egyetlen az első 10-ből, amely nem Ázsiában található.
A Temze fontos szerepet tölt be London életében, de manapság Nagy-Britannia fővárosának a lakói hajlamosak megrendüléssel figyelik a folyó magasságát. Annak ellenére, hogy több mint négy évtizeddel ezelőtt hatalmas árvízvédelmi rendszert telepítettek, a Temze az elmúlt években ijesztő szintre duzzadt. Ahogy a Southamptoni Egyetem professzora, Ivan Haigh a CNN-nek elmondta:
Még ha most csökkentjük is a kibocsátásunkat, akkor is legalább egy méter tengerszint-emelkedést fogunk tapasztalni (...) a Temze valóban fenyegető szintre duzzad az elkövetkező évtizedekben.
A heves esőzések miatt London naponta több mint 70 millió liter vizet kénytelen szivattyúzni, hogy ezzel is megakadályozza az állandó áradásokat, és mivel alapvetően agyagra épült a város, egyedülálló süllyedési problémával is szembe kell néznie. A British Geological Survey (BGS) szerint az éghajlatváltozás valószínűsíthetően gyakori árvizeket, aszályos időszakokat idéz elő a régióban, ennek következtében London földkérge megrepedezhet. Ez a jelenség korlátozott mértékben, de már elkezdődött. A BGS becslése szerint
a heves esőzések körülbelül 3 milliárd font kárt okoztak a városnak az elmúlt évtizedben, és 2070-re Nagy-Britannia épületeinek több mint 10 százaléka kerülhet veszélybe.
Tokió évtizedekig szivattyúzta ki a területéről a vizet, és amint azt a Süllyedés és talajvízgazdálkodás Tokióban című tanulmány megjegyzi: a város a 1960-as évekre 58 méterrel a tengerszint alá süllyedt. A japán fővárosban 2006-ban egy hatalmas föld alatti esővízgyűjtő tartályrendszert építettek, amellyel igyekeztek kordában tartani a megemelkedett belvizeket, de a heves esőzések miatt nem biztos, hogy ez a fajta védekezés elegendő.
Amint arról a The New York Times beszámolt, Tokióban az elmúlt 30 évben 30 százalékkal nőtt az óránkénti 2 centimétert meghaladó csapadékmennyiség, ami egyre súlyosabb árvizeket eredményezett, mivel Japán földrengéseknek és tájfunoknak is ki van téve. Nobujuki Cucsija építőmérnök és árvízvédelmi szakértő elmondta a lapnak, hogy
Tokió minden oldalról veszélyekkel néz szembe.
A Japán Meterológiai Ügynökség a heves esőzések növekedését a globális felmelegedésnek tulajdonítja, és ez azt eredményezte, hogy az ázsiai ország a világ legcsapadékosabb államai közé került.
Fotó: AFP
Világszerte vannak heves esőzések, de ez lehet rosszabb is?
Nehéz elemezni az éghajlatváltozás hatását a helyi heves esőzésekben, de az látható, hogy Nyugat-Európában az üvegházhatású gázok kibocsátása valószínűbbé tette az ilyen eseményeket
– fogalmazott dr. Sjoukje Philip klímakutató a BBC-nek. A kutatók szerint az üvegházhatású gázok folyamatos kibocsátásával és az emelkedő hőmérséklettel egyre gyakoribbak lesznek azok a heves esőzések, amelyek évek óta jelennek vannak Európa egyes részein. A tudósok szerint az emberiség nem ellenálló a jelenlegi szélsőséges időjárási viszonyokkal szemben. „A lehető leggyorsabban csökkentenünk kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, valamint javítanunk kell a vészhelyzeti figyelmeztető és kezelő rendszereken” – mondta Hayley Fowler professzor a Newcastle Egyetemről. Az extrém esőzések már halálos áldozatokat is követeltek: legkevesebb 42 ember meghalt, tizenegyen eltűntek és 19 ezren maradtak fedél nélkül Haiti szigetén.
Jégeső formájában Kínában mintegy 7000 hektárnyi termőföldön ment tönkre a termés, és ez becslések szerint 200 millió jüan kárt okozott. Az első előrejelzések értelmében országszerte az esőzések miatt mintegy harmincmillió tonnányi termés esik ki a várt 137 millióból, emiatt
valószínűleg több gabonát kell importálnia a világ legnagyobb búzafogyasztójának.
Ez problémát okozhat, mert az El Nino okozta szárazság miatt több mint 30 százalékkal kevesebb búza terem az idén Ausztráliában, amely a világ második legnagyobb búzaexportőre, és elsősorban Ázsiát, például Kínát, Indonéziát és Japánt látja el.
