A barlangban kialakított intenzív osztályon mentették meg a magyarok az amerikai barlangászt

A törökországi barlangba való megérkezésüket követően a mostoha körülmények között a kórházi protokollnak megfelelően próbálta kezelni a helyzetet egy improvizált kis intenzív osztályon, kevés eszközzel és műszerrel – mondta az amerikai Mark Dickey életét megmentő sikeres akció után péntek hajnalban a Magyar Barlangi Mentőszolgálat csapat többi tagjával együtt hazaérkezett Zádor Zsófia, a Magyar Barlangi Mentőszolgálat orvosa a budapesti Pál-völgyi barlang fogadóépületénél még aznap megtartott sajtótájékoztatón.

Mark Dickey és felesége, Jessica tavaly csatlakozott a törökországi Torosz-hegység középső részén elhelyezkedő 1276 méteres Morca-barlangot kutató expedícióhoz. Az idei expedíció céljai közt szerepelt a barlang legmélyebb részében az elmúlt években talált új járatok alapos bejárása, eddig még ki nem mászott kürtők kimászása, ezek térképezése, dokumentálása, valamint a barlang mély zónájának egyes falfelületeit borító ismeretlen eredetű baktériumokból és gombákból minták begyűjtése.

Nagy Dénes Ákos, a Magyar Barlangi Mentőszolgálat orvosszakmai vezetője hozzátette, a többnemzetiségű barlangkutató expedíció tagjai már napok óta lent tartózkodtak a Morca-barlangban, amikor szeptember 1-jén Mark Dickey-nek görcsös hasi fájdalma és vérhányása jelentkezett, ezért visszavonult pihenni az 1040 méteres mélységben elhelyezett bivakba, azaz ideiglenes pihenőhelyre. Felesége, Jessica 15 óra múlva jutott a felszínre, majd értesítette a mentőket, akik riadóztatták az európai barlangimentő-szolgálatot (ECRA).

Aznap csak a magyar csapat volt indulásra kész egész Európában

Az ECRA tüstént keresni kezdett egy azonnal indulni tudó európai barlangimentő-egységet, amely képes 1000 méteres mélységbe lejutni, valamint hatékony orvosi ellátást nyújtani a vérző betegnek.

– emelte ki az orvosszakmai vezető.

Szeptember 3-án a négyfős egység felszállt az első kereskedelmi járatra, és elindult Törökországba. A török katasztrófavédelem helikopteren a helyszínre szállította a csapatot, amely azonnal megkezdte az ereszkedést a barlangba. A bajba jutott Mark Dickey-t 13 óra folyamatos mozgással sikerült elérniük – ezt már Nyerges Miklós, a Magyar Barlangi Mentőszolgálat elnöke idézte fel.

Nyerges kiemelte: a mentés közben nyilvánvalóvá vált, hogy szükség lesz egy másik magyar mentőalakulatra is, amelynek elsődleges célja további gyógyszerek, diagnosztikai eszközök, vérkészítmények szállításán kívül az első csapat életben tartása. Huszonnégy órával később a második csapattal a mentőszolgálat elnöke és négy barlangi mentő is megérkezett a helyszínre.

Amint a magyar orvosi csapat szállítható állapotba hozta Mark Dickey-t, megkezdődött az amerikai barlangász felszínre szállítása. A hordágy szeptember 9-én délután, hét nap előkészület után indult el a felfelé. A terveknek megfelelően az 1040 méteres és a 720 méteres mélység közti szakaszon a szállítást az amúgy is lent tartózkodó bolgár–lengyel–horvát–török–magyar csapat végezte.

A csapat 36 órát töltött a mélyben alvás nélkül

Hegedűs András, a Magyar Barlangi Mentőszolgálat akcióvezetője emlékeztetett, hogy a magyar csapat java részét a Magyar Barlangi Mentőszolgálat adta, de két ember a Bakonyi Barlangi Mentőszolgálattól, további egy pedig a szlovákiai Speleo Roznavától érkezett.

Hegedűs hangsúlyozta: 

A barlang bejárati aknájából szeptember 12-én már a török barlangi mentők emelték ki Mark Dickey-t. A török egészségügyi szolgálat megvizsgálta, majd még aznap éjjel helikopterrel egy közeli kórház intenzív osztályára szállították.

Horváth Richárd, a Magyar Barlangi Mentőszolgálat országos vezetője mindehhez hozzáfűzte, hogy egyesületük szakmai kapcsolatban áll több hasonló területen dolgozó, elsősorban állami szervezettel, így a Terrorelhárítási Központtal és a katasztrófavédelemmel is.

Bizonyos esetekben a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a honvédség, nagykövetségek és barlangkutató szervezetek szintén segítik a munkájukat.