Oroszország képes volt kijátszani a nyugati szankciókat, így már a háborút megelőző időszaknál is több rakétát képes gyártani amerikai, európai és ukrán tisztviselők szerint. A korlátozások ugyan amerikai tisztviselők szerint az orosz inváziót követő fél évben az orosz rakétagyártás drámai visszaesését hozták, ám időközben Moszkva képes volt alkalmazkodni, és a tavalyi év végére már ismét felpörgette a gyártást.
Oroszország titkosszolgálatai és a hadügyminisztérium segítségével hozta létre a kritikus alkatrészek beszerzéséhez szükséges csempészhálózatait, és harmadik országokon keresztül bonyolítja az importot. Noha az Egyesült Államok és Európa igyekszik az Oroszországba tartó csipexportot leállítani, ez a törekvés egyelőre nem járt sikerrel.
A növekvő orosz rakétagyártás azzal fenyeget, hogy a tél közeledtével ismét megszaporodnak az ukrán energia-infrastruktúrával szembeni támadások – írja a The New York Times. A Pentagon az ukrán légvédelem erősítésével igyekszik fellépni ez ellen, például Patriot és más légvédelmi rendszerek átadásával, ám Ukrajna teljes területét nem képesek lefedni ezek az eszközök sem.
Amikor tavaly októberben Washingtonban összegyűltek nemzetközi tisztviselők a szankciók erősítése céljából, az amerikai hatóságok még úgy látták, hogy a korlátozások működnek, mivel csökkent az Oroszországba tartó csipek, mikroprocesszorok és áramkörök, továbbá a tank- és helikoptermotorok gyártásához szükséges alktrészek száma.
Mára azonba Oroszország átállt a haditermelésre, és a tavalyi magas energiaárak lehetővé tették a cirkálórakétákhoz és más precíziós fegyverekhez szükséges mikroelektronikai termékek csempészését. Ennek hatására a termelés nemcsak visszaállt, de bővült is.
A háború előtt egy nyugati vezető tisztviselő még csak évi száz tankban határozta meg az orosz tankgyártási kapacitásokat, melyet azonban mára 200-ra becsül.
A tüzérségi lőszerekből pedig akár évi 2 milliót is gyárthat Oroszország, kétszer annyit, mint amennyit a nyugati titkosszolgálatok feltételeztek a háború előtt. Ez több, mint az amerikai és az európai kapacitás. Kusti Salm, az észt hadügyminisztériumi vezető hivatalnoka szerint akár a nyugati hétszerese is lehet az orosz lőszergyártás. Ráadásul mindezt Moszkva sokkal olcsóbban képes megvalósítani, így
míg a nyugati 155 milliméteres lőszerek gyártása 5-6 ezer dollárba kerül, addig az orosz 152 milliméteres lövedék kijön 600 dollárból.
Azonban az oroszok nem halmoztak fel jelentős készletek rakétákból, és bizonyos alkatrészek elérhetőségét visszafogták a szankciók. Azok az eszközök, melyekből milliókra van szüksége a hadiiparnak, sikeresen korlátozhatók, de a pár száz, cirkálórakétához szükséges csip néhány hátizsákban elfér, relatíve könnyűvé téve a szankciók elkerülését – állítja Dmitri Alperovitch, a washingtoni Silverado Policy Accelerator nevű think tank szakértője.
Amerikai források szerint az orosz csempészetet le tudják lassítani, de azt remélni, hogy Moszkva nem reagál a korlátozásokra, sosem volt reális. Matthew S. Axelrod, az amerikai kereskedelmi minisztérium exportkorlátozásokért felelős miniszterhelyettese szerint, miután a korlátozások hatásosak voltak, az oroszok nem tették fel a kezüket, hogy megadják magukat, hanem egyre kreatívabb megoldásokat dolgoztak ki. Ezért az amerikaiak is egyre agresszívabb módon igyekeznek fellépni a szankciók betartása érdekében. Ez van hogy a szankciók kijátszásában segítők elfogásához és letartóztatásához vezet.
Azonban az kihívást jelent, hogy a cirkálórakéták gyártásához nem a könnyebben lekövethető, legfejlettebb félvezetőkre van szükség, hanem elegendők a számos célból használható, hétköznapi csipek is. Ezek kereskedelme pedig számos, teljesen legitim célból is történhet.
Ugyanakkor amerikai és nyugati források szerint az orosz veszteségeket továbbra sem képes teljes mértékben pótolni a belföldi termelés, így hiába képes Oroszország évi kétmillió lőszert gyártani, ha közben ugyanezen idő alatt tízmilliót használ fel. Nem véletlen tehát, hogy Moszkva például Észak-Koreától próbál lőszert vásárolni. Szemben a mikroelektronikai eszközökkel, a lövedékekhez szükséges robbanószerek csempészése ráadásul nehezebb is, miközben a haditermelés felpörgetése és a szankciók kijátszása az oroszoktól is áldozatokat követel.
Ezen túlmenően az ukrán légvédelem fejlődésében is bíznak a nyugati tisztviselők, mielőtt a tél beálltával ismét rakéták tömege zúdulna a kritikus célpontokra.
