Peking évente több milliárd dollárt költ arra, hogy világszerte manipulálja a közvéleményt, például hírügynökségeket és médiumokat vásárol fel, illetve részesedést szerez bennük az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint. Kína emellett influenszereket szponzorál, akik a kormányt és az országot népszerűsítik – írja a Reuters.

United,States,Of,America,Flag,And,China,Flag,Together
Fotó: Shutterstock

A dokumentum összeállítói úgy fogalmaznak, hogy a világ második legnépesebb országa a külföldi politikai elit és újságírók bevonásával létrehozta saját információs ökoszisztémáját. Washington továbbá adatgyűjéssel is vádolja a távol-keleti óriást, mivel Kína a fejlődő régiókban befektetett a műholdas hálózatokba és digitális televíziós szolgáltatásokba is. Mindez lehetővé tette Pekingnek, hogy a konkrét személyek és szervezetek megcélzásával finomhangolja propagandáját.

Az amerikai külügyminisztérium szerint ez a tendencia a globális szólásszabdság erőteljes csökkenését eredményezheti. Viszont a jelentésben az áll, hogy a kampányra fordított erőforrások ellenére Peking kudarcot vallott, amikor demokratikus országokat vett célba a helyi média és a civil társadalom ellenállása miatt. Kína washingtoni nagykövetségének szóvivője válaszul közölte: a dokumentum az ideológiai konfrontáció fokozásáról, valamint Kína bel- és külpolitikájának befeketítéséről szól.

Kína és az Egyesült Államok a világ két legnagyobb gazdasága, ám egy sor kérdésben (emberi jogi helyzet Kínában, Tajvan, ujgurok, vámháború) áll vitában, és eltérően vélekednek az orosz–ukrán háborúról is. Az egyik legnagyobb konfliktus a távol-keleti ország technológiai szektora körül forog.

Leválás Kínáról és Oroszországról – nem olyan egyszerű, mint látszik

Világgazdaságunk ezer szállal való belső kötődése, az üzleti (profit) alapú globalizáció korszakában mennyire reális politikai alapon leválasztani, legalábbis csökkenteni Kína és Oroszország súlyát a nyugati gazdasági folyamatokban? Tavaly Kína volt az EU harmadik legfontosabb gazdasági partnere, ahova az uniós 9 százaléka áramlott, és ahonnan az áruimport 20,8 százaléka származott.