Az azt tervezi, hogy a hét végi G20-csúcstalálkozón kihasználja Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök távollétét, és Afrika felé nyit. Az újdelhi esemény oldalvizén az EU vezetői – többek között az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Tanács elnöke Charles Michel és Olaf Scholz német kancellár – olyan afrikai politikusokkal találkoznak, mint a G20-tag Dél-Afrika, Egyiptom, Nigéria vagy épp az Afrikai Unió (AU) soros elnöki posztját betöltő Comore-szigetek vezetői.
A minicsúcsnak nevezett találkozót a fokozódó amerikai–kínai verseny és az Ukrajna elleni orosz invázió árnyékában rendezik meg. Noha Kína és Oroszország egyaránt igyekszik jó kapcsolatokat kiépíteni Afrikában, amit a gyarmati múlt és az azzal szembeni ellenérzések is segítenek, a fekete-tengeri gabonaalku orosz felrúgása főként a fejlődő országokat sújtja, megteremtve annak a lehetőségét, hogy az afrikai országok újraértékeljék álláspontjukat.
A szeptember 9-re tervezett gyűlésen az EU várhatóan támogatásáról biztosítja az AU állandó tagságát a G20-ban, amit a házigazda Narendra Modi indiai miniszterelnök is prioritásként kezel. Májusban Scholz az AU etiópiai központjában járva már jelezte, hogy támogatja az afrikai közösség G20- tagságát, hiszen az például nagyobb beleszólást adna a kontinensnek a klímaválság kezeléséről szóló javaslatokba – írja a Bloomberg.
A kancellár szerint Afrikának nagyobb nemzetközi szerepet kellene betöltenie, párhuzamosan a kontinens növekvő jelentőségével.
A meghívott nemzetközi szervezet státusszal szemben az állandó tagság ugyanazt a pozíciót biztosítaná az AU-nak, mint amivel az EU rendelkezik a G20-ban, és felerősítené a kontinens hangját nemzetközi kérdésekben, például a klímaváltozás kezelése kapcsán, amelynek okozói főként a G20 országai.
A találkozón a tervek szerint megvitatják az orosz invázió hatását a globális élelmiszer-biztonságra, különösen azután, hogy Putyin hétfőn Recep Tayyip Erdogan török elnökkel találkozva elzárkózott a fekete-tengeri gabonaalku felélesztésétől. Szóba kerül majd a nemzetközi pénzügyi architektúra átalakítása is, hogy javuljanak a magánberuházások és infrastruktúra-projektek feltételei Afrikában- és a száheli helyzet kérdése is.
Scholz a találkozót a berlini, november 20-i gyűlés előkészítésére is felhasználná. A német fővárosban európai és afrikai vezetők a Szerződés Afrikával című kezdeményezést kívánják majd előmozdítani, amely a fenntartható, magánszektorból érkező beruházások feltételeit javítaná Afrikában. A német kancellár bízik benne, hogy a minicsúcs lehetőséget nyújt arra is, hogy az európai és afrikai vezetők új fejezetet nyissanak a két földrész kapcsolataiban.
