A nemzetközi szankciók szaporodása és az orosz állam irányából érkező nyomás egyaránt arra ösztönzi az orosz milliárdosokat, hogy haza elepítsék eddig külföldön parkoltatott vagyonukat. Ennek legutóbbi jeleként a múlt hónapban az Igor Silov és Mark Kultszer irányítása alatt álló United Medical Group CY és MD Medical Group Investments részvényesei hagyták jóvá a cég hazaköltözését Ciprusból Oroszországba.
A lépéssel a Bloomberg számítása szerint a tavaly februári, Ukrajna elleni orosz invázió óta legalább 50 milliárd dollár értékű vagyont vittek haza a leggazdagabb orosz üzletemberek. Mindez évtizedes trendet szakít meg, hiszen korábban az orosz milliárdosok előszeretettel parkoltatták eszközeiket Európában, kihasználva a befektetők számára kedvező jogrendszer, az alacsony adók és a külföldi devizában felvehető osztalékok nyújtotta lehetőségeket.
Az amerikai, brit és európai szankciók azonban megváltoztatták a korábban kedvezőnek tűnő egyenletet,
így az orosz oligarchák igyekeznek eddig Cipruson, Jersey-szigetén vagy épp Svájcban elrejtett vagyonukat mielőbb Oroszországba vagy más, Moszkva által barátinak tartott országokba – mint az Egyesült Arab Emírségek vagy Kazahsztán – átirányítani. A műtrágyából meggazdagodott Andrej Gurijev és az acélipari mágnás Viktor Rasnyikov az elsők között voltak, akik Svájcból és Ciprusból hazavitték vagyonukat, de őket később mások is követték, mint például a milliárdos Igor Altuskin.
A leggazdagabb oroszokat nemcsak a szankciók, de a Kreml is vagyonuk hazatelepítésére ösztönzi, például a Moszkva által barátságtalannak minősített országokkal kötött kettős adózási szerződések felfüggesztésével. Oroszország megnehezítette, hogy cégei európai adóparadicsomokba eszközöket adjanak el, vagy oda osztalékot fizessenek. Alexej Kuznyecov, a B1 (az invázió előtt Ernst & Young) partnere is kiemelte, hogy a pénzmozgások terén ma nem működik jól az Oroszország-Ciprus kapcsolat, és ezt baráti országba vagy Oroszországba költözéssel lehet megoldani.
Augusztusban Vlagyimir Putyin orosz elnök arra adott utasítást a kormánynak, hogy hozzon létre olyan mechanizmust, mely lehetővé teszi a kontroll visszanyerését Oroszországnak azon orosz cégek fölött, amelyeket külföldi vállalkozásokon keresztül irányítottak, és amelyek így elvesztették az ellenőrzés feletti uralmat a szankciók miatt.
Oroszország azonban nemcsak a korbácsot, de a kalácsot is használja a milliárdosok vagyonának hazahozására, így belföldi „offshore” zónákat hozott létre 2018-ban,
amelyek szablyain folyamatosan alakít, miközben növeli a Cipruson vagy Máltán tartott eszközök költségét, miközben a hazatérő vállalkozások adókedvezményeket kapnak. Ezekbe a zónákba így idén 115 vállalkozás települt, 254-re növelve a számukat – közölte Ilja Toroszov gazdasági miniszterhelyettes a Keleti Gazdasági Fórumon.
Azonban Oroszország legnagyobb árupiaci és technológia cégeiből több továbbra is európai központtal működik, így például az EuroChem Group nevű műtrágyagyártó továbbra is a svájci Zugban van bejegyezve, míg a Ros Agro agrárcég a kazahsztáni tőzsdére költözött, ám dolgozik hazatelepülésén Ciprusról.
A szankciók által megkímélt milliárdosok közül többen azonban inkább a Kreml által barátinak tartott országokba viszik vagyonukat, így az acélipari mágnás Vlagyimir Liszin és a közlekedési holding Globaltrans Investment Ciprus után Abu Dzabiban talált új otthonra. Oroszország második legnagyobb aranybányász cége, a Polymetal Internaional pedig Kazahsztánba helyezte központját Jersey szigetéről. A Polymetal ugyan nincs szankciók alatt, de oroszországi részlege szerepel az amerikai listán.
A Globaltrans így továbbra is tud osztalékot fizetni, míg a Polymetal me gtudja így osztani kazah és orosz érdekeltségeit, amelyet kazahsztáni anyacéggel könnyebb megtenni, mint Jersey-n bejegyzettel.
