Továbbra is a ködösítésé a főszerep a texasi oktatási rendszerben, ha a klímaváltozásról van szó – derült ki egy friss tanulmányból, mely azt a három rendszeresíteni tervezett tankönyvcsomagot vizsgálta meg, amik közül az egyik hamarosan bevezetésre kerülhet az Egyesült Államok második legnagyobb oktatási rendszerével rendelkező államában.
A texasi tankönyvek korábban rendre a ranglétra alján kaptak csak helyet a klímaváltozás emberi kiváltó okainak és a folyamat további romlásának megakadályozását célzó lehetséges lépések ismertetésének terén, a legutóbbi, 2020-as mérések idején egyenesen az amerikai oktatási rendszerben bukást jelentő F értékelést kapták csak meg a két, környezetvédelemre szakosodott nonprofit szervezet vizsgálatának eredményképp.
Ez pedig kifejezetten nagy szó, hiszen az 51 amerikai állam közül ugyanis mindössze hatnak sikerült egyesre vizsgáznia klímaváltozásból.
A két szervezet friss kutatásában rámutat: az új tankönyvek ugyan valamelyest előrelépést jelentenek a korábban képviselt állapotokhoz képest, így egy D, azaz kettes alát már jó eséllyel kiérdemelhetnek, még mindig teli vannak olyan állításokkal, melyek minimalizálni kívánják az emberi tevékenységek jelentőségét a klímaváltozás előremozdítása terén, ahogy az egyéni felelősség szerepét is igyekeznek csökkenteni.
A két szervezet három olyan tankönyvet vizsgált meg, melyek közül az egyik hamarosan Texas államban, azon túl pedig az oktatási kiadások minimalizálása érdekében könnyedén további államokban is rendszeresítve lehet majd a következő évekre vonatkozóan.
Mindhárom tankönyv nagyjából egyetlen fejezetben tett csak említést a klímaváltozásról, és ugyan a bennük szereplő tudományos állítások többé-kevésbe helytállóak voltak, az ember szerepének minimalizálásán túl az egyik könyv még vitát is kezdeményezett a gyerekek körében a klímaváltozás valódiságáról – ennek azonban nehéz alátámasztani létjogosultságát, lévén a vita tudományos körökben már jó pár évvel ezelőtt lezárult.
A texasi tankönyvek és a klímaváltozás ködösítése közti kapcsolatot elsőre nehéz lehet hová tenni, az azonban kifejezetten sokat segít a helyzet megértésében, ha rátekintünk a Texasi Állami Oktatási Tanács, azaz azon politikai szerv összetételére, mely a tankönyvek kiadását és a déli állam oktatási rendszerét felügyeli.
Az állami tanács tagjai közt megtalálunk
egy Shell-jogászt, egy olajipari vállalat vezérigazgatóját,
illetve egy olyan egyént is, aki nyíltan hirdeti, hogy a texasi oktatási rendszert egy az egyben az olajipari cégek tartják fenn.
A tankönyvek megkérdőjelezhető pártatlansága ugyanakkor nem jelentett akkora problémát, ha a témát oktató pedagógusok tisztában lennének a problémakör valós kiterjedésével – csakhogy arról még saját bevallásuk szerint sem rendelkeznek teljes körű ismeretekkel és naprakész tudással.
Egy 2016-os kutatás eredménye ugyanis azt mutatta, az amerikai tanárok közel harmada ködösített a klímaváltozás kiváltó okait tekintve, már ha egyáltalán leadta anyagként, ennél frissebb felmérések azonban arra az eredményre jutottak, hogy a tanárok döntő többsége úgy érzi, nem tud eleget a klímaváltozásról, ugyanakkor nem is képezi magát tovább a területen.
Az olajlobbi ellen fellépni nem könnyű, ez az amerikai oktatási rendszer problémáiból is tisztán leszűrhető. A szülők és a diákok részéről érkező, a tankönyvkiadókra, tanárokra és iskolavezetőkre helyezett nyomás azonban látványos sikereket hozott nemrég Indiana államban (mely korábban kettest kapott a nonprofit szervezetektől), melynek vezetése a nyilvánosság nyakukra járása nyomán beadta a derekát és magasabb mércét állított a tankönyvgyártók elé a klímaváltozás valós okainak és következményeinek ismertetése terén, így elmondható, hogy ugyan a folyamat nehézkes és hosszadalmas, előbb-utóbb meghozza gyümölcsét.
