Kutatók számszerűsítették a globális klímaváltozás árát. A Nature Communications című tudományos lapban közzétett értékelésük szerint a kár elérte a napi 391 millió dollárt 2000 és 2019 között. (Egy dollár 357,5 forint.) Csak az erdőtüzek, hőhullámok, aszályok és egyéb extrém időjárási jelenségek okozta kár jócskán meghaladta évente átlagosan a százmilliárd dollárt.
Fotó: Getty Images
„Megállapítottuk, hogy a szélsőséges események költségeiből évente 143 milliárd dollárnyi tulajdonítható az éghajlatváltozásnak. Ennek többsége (63 százaléka) emberi életek elvesztése” – idézte a jelentést a CNBC . A fennmaradó rész a és egyéb javak pusztulásából származik.
A legtöbb veszteséggel a 2008-as, majd a 2003-ban és a 2010-es év járt a kutatás szerint a magas halálozási arányú események miatt.
2008-ban a Nargis trópusi ciklon sújtotta Mianmart, a katasztrófa a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége szerint több mint 80 000 emberéletet követelt. 2003-ban súlyos hőhullám söpört végig Európán, amely 70 000 emberéletet követelt. 2010-ben Oroszországban hőhullám, Szomáliában pedig aszály pusztított.
2023 lehet a legmelegebb év
A szélsőséges időjárási jelenségekkel folytatott elhúzódó küzdelem ráadásul egyre nehezebbé válik, mivel tovább emelkedik a globális hőmérséklet és pusztítóbbakká válnak a természeti katasztrófák. Az idei volt a világon valaha mért legmelegebb nyár, azóta is sorra dőlnek a rekordok, így jó úton haladunk afelé, hogy 2023 legyen a valaha mért legmelegebb év.
Fotó: Getty Images
A nyár folyamán az északi féltekét szélsőséges időjárási jelenségek sorozata sújtotta el, az ismétlődő hőhullámok pusztító erdőtüzeket okoztak. Európa országai a perzselő hőmérséklet és a pusztító áradások következményeivel küzdöttek. Augusztusban az Egyesült Államokban is a modern kori történelem leghalálosabb erdőtüzét élték át a hawaii Maui szigetén, de a jövőkép ennél sokkal ijesztőbb.
Ha ez nem lenne elég, ráadásul négy év után először az El Nino hatásai átnyúlnak a télre is, ami azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban például Alaszkában és a Mexikói-öböl térségében a szokásosnál csapadékosabb időjárás várható.
A veszteségek becsült értékét úgy számították ki, hogy összesítették a veszteségekre vonatkozó gazdasági adatokat azzal, hogy a globális felmelegedés mennyire súlyosbította az időjárási eseményeket.
Még így is alábecsülik a költségeket
A kutatás azonban figyelmeztet, hogy a közvetett veszteségek mérésének nehézségei miatt az éghajlatváltozás valódi költségeit alulbecsülik. Példaként említik a hőhullám okozta termelékenységcsökkenést, az emberek mentális egészségére gyakorolt hatásokat, vagy az oktatáshoz és a munkahelyekhez való hozzáférés elvesztését, ha egy munkahely valamilyen katasztrófa miatt károkat szenved, használhatatlanná válik vagy egy időre kiesik.
Fotó: AFP
A pontos becslést az is szinte lehetetlenné teszi, hogy az alacsonyabb jövedelmű országokból nincsenek vagy hiányosak az adatok.
A kutatás az egy emberéletre jutó veszteség értékét 7,08 millió dollárra becsülte, ami nagyjából megegyezik az Egyesült Államok vészhelyzet-kezelési ügynökségének (U.S. Federal Emergency Management Agency) számításaival.
Az éghajlatváltozásnak tulajdonítható költségek minimalizálása érdekében a kutatók az alkalmazkodási lépések fokozására szólítottak fel, például árvízvédelmi művek építésére vagy a szélsőséges időjárási eseményeket jelző korai figyelmeztető jelzőrendszerek javítására.
Nő az esély, hogy nem érjük el a klímacélokat
Más szervezetek is próbálták már felmérni a klímakatasztrófa költségeit. A Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization – WMO) számításai szerint 1970 és 2021 között majdnem 12 ezer klímakatasztrófáról érkezett jelentés, amelyek kétmillió ember halálát és 4300 milliárd dolláros kárt okoztak, többnyire a fejlődő országokban.
Fotó: Getty Images
A WMO szeptemberi jelentésében emlékeztetett, hogy „a bolygó messze van az éghajlati célok elérésétől”, és az emelkedő globális hőmérsékletet szélsőségesebb időjárás kíséri.
A kormányok a 2015-ös párizsi klímaegyezményben megállapodtak abban, hogy a globális felmelegedést jóval 2 Celsius-fok alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest, és folytatják a hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozására irányuló erőfeszítéseket. De úgy tűnik, hogy a cél elérése halasztódni látszik.
66 százalékos, és az idő előrehaladtával növekszik annak az esélye, hogy az éves átlagos globális felszínközeli hőmérséklet a következő öt évből legalább egy évben átmenetileg meghaladja az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest
– figyelmeztetett a WMO előrejelzésében.
