Az erősen polarizált Lengyelországban a vasárnapi választások előtt a hivatalban lévő Jog és Igazságosság (PiS) és a liberális Polgári Platform (KO) heves kampányt vív, amelyben a személyes sértések és a vádaskodás sokkal fontosabb helyet kapott, mint az ország jövőjét érintő legfontosabb ügy – a következő 4 év gazdasági programja, amelynek a geopolitikai feszültségek és az egymást követő válságok mellett szilárdabbnak kell lennie, mint valaha.
Fotó: AFP
A választópolgárok 41 kerületben, pártlistás rendszerben szavazzák meg négy évre a Szejm alsóháza és a felsőházi szenátus tagjait – ezzel párhuzamosan pedig egy népszavazást is tartanak, amelyen a bevándorlók befogadásától a emeléséig terjedő kérdésekre lehet válaszolni. Az országban több mint 29 millió ember jogosult a szavazásra.
A PiS, amely egy példa nélküli harmadik ciklusra pályázik, szoros versenyben van a KO-val, azonban egyikük sem elég erős a parlamenti többség megszerzéséhez.
A kormánypárt a legfrissebb felmérések szerint 37 százalékkal vezet, szemben a Polgári Platform 30 százalékával. A kettejük között három kisebb párt, a baloldali Lewica, a centrista Hamradik Út koalíciója, valamint a szélsőjobboldali Slawomir Mentzen Konföderáció döntheti el a versenyt, amelyek mindannyian 10 százalékon állnak.
A PiS az elmúlt nyolc évben stabil gazdaságpolitikát folytatott, és Lengyelország valószínűleg a jelenlegi úton marad, függetlenül a választások eredményétől. Az ellenzék megtanulta a leckét a 2015-ös hatalomvesztésből, és Donald Tusk, a KO vezetője megígérte, hogy ha hatalomra jutnak, pártja meg fogja tartani azokat a kiemelt ügyeket, amelyeket az előző kormány a társadalmi szövetbe ágyazott. Ilyen például Európa legalacsonyabb női nyugdíjkorhatára és számos más, szociálpolitikai juttatás. Ezen felül magasabb támogatást ígérnek az anyáknak, akik a munkaerőpiacra igyekeznek visszatérni.
Fotó: AFP
Rugalmas gazdaságpolitikára van szükség
A lengyel alapjai – a közvetlen külföldi befektetések és az ipari termelés – a PiS-kormányt megelőzően jöttek létre, és ezek a politikai és társadalmi zavarokkal szemben, a feszült uniós kapcsolatok, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború idején is ellenállónak bizonyultak.
Ugyanakkor, mivel fenn kell tartani a növekedés motorjait, egy jövőbeli kormány sem valószínű, hogy eltérne attól, hogy a növekvő munkaerő-kereslet kielégítése érdekében egyre inkább a vendégmunkásokra támaszkodjon.
Ez a gazdaságpolitikai pályafüggőség kockázatot jelent Lengyelország számára, mivel egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie – a demográfiai hanyatlás, a lakásárak emelkedése és a magánberuházások stagnálása is komoly problémák, azonban a PiS és az ellenzék sem tűnik elszántnak arra, hogy megoldásokat dolgozzanak ki ezekre.
A Polgári Platform győzelmének viszont egyértelmű előnyei is lennének, emiatt ugyanis enyhülhetne az uniós nyomás az országon.
A PiS-t az utóbbi években kemény kritikák érték Brüsszelből, az Európai Bizottsággal folytatott vitáik miatt pedig 2021 óta a Lengyelországnak járó EU-s forrásokat is elzárták.
Lengyel választás: ingyenpénz és koalíciós csatározások dönthetnek majd a következő kormányrólVégletekig kiélezett versenyt ígér a vasárnapi lengyel parlamenti választás, két nagy párt és három potenciális királycsináló csap össze. A nagy kérdés az: ki tud nagyobbat ígérni úgy, hogy közben az élet-halált jelentő koalíciós kilátásait sem rombolja. |
Élőben a lengyel választásról! Vasárnap este élő, eredményváró műsorfolyam a Mandiner YouTube-csatornáján, a legfrissebb adatokkal, lengyelországi kapcsolásokkal és szakértőkkel.
