Antony Blinken amerikai külügyminiszter megerősítette az Egyesült Államok azon elképzelését, mely szerint Izraelnek a háború után nem kellene megszállás alatt tartania a Gázai övezetet a háború után. Annak a lehetőségét ugyanakkor nyitva hagyta, hogy Izrael átmenetileg szerepet játsszon a területen.
A G7-külügyminiszterek Japánban tartott tanácskozása után Blinken arról beszélt, hogy a területe Ciszjordániához hasonlóan a palesztin hatóságnak kellene kormányoznia. Elmondta azt is, hogy a rendezésnek egy olyan mechanizmust is tartalmaznia kell, mely újjáépíti Gázát és lehetőséget teremt arra, hogy az izraeliek és a palesztinok egymás mellett éljenek saját államaikban.
A Gázai övezetet 2007 óta, a Fatahhal szembeni polgárháborús győzelme óta a Hamász uralja, melynek elpusztítása Izrael célja a háborúban, miután a terrorszervezet október 7-én válogatás nélkül gyilkolt le és ejtett túszul civileket.
A Ciszjordánia egyes részeit kormányzó palesztin hatóságot azonban továbbra is a Fatah dominálja. A szervezet ráadásul megfigyelők szerint gyenge és sokat veszített hitelességéből is, így nem reális azt várni, hogy könnyedén átvegye az uralmat Gázában a Hamásztól – írja a Financial Times.
A héten Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arról beszélt, hogy a zsidó állam határozatlan ideig tartó biztonsági felelősséggel rendelkezik Gázában, melyet sokan úgy értelmeztek, hogy Izrael ismét megszállása alá vonná a területet.
Blinken az izraeli vezetőkkel folytatott tárgyalásaiból azt a következtetést vonta le, hogy Izrael nem kívánja megszállás alatt tartani a 2,3 millió palesztin lakta Gázai övezetet.
Az amerikai külügyminiszter szerint a kulcs az, hogy a háború után Gáza ne legyen megszállva és ne üldözzék onnan el a palesztinokat, de az enklávé ne legyen a terrorizmus melegágya, ne legyen blokád vagy ostrom alatt és ne csökkenjen a területe se. Blinken a héten több izraeli és palesztin vezetővel, köztük a palesztin hatóságot vezető Mahmud Abbasszal is tárgyalt.
Az amerikai diplomata mindemellett nyomást gyakorolt Izraelre, hogy fogadjon el humanitárius szüneteket, melyek alatt segélycsomagok juthatnak a területre és teremtse meg a túszok biztonságos szabadon engedésének feltételeit. 12 órás fegyvernyugvásokra tett e célból javaslatot, miután a Hamász ötnapos fegyvernyugvási követelését a Netanjahu-kormány elutasította.
Blinken terve szerint a harcok 12 órás szünetében mind a két fél meghatározott lépéseket tenne a 240 túsz szabadon bocsátása érdekében, amik teljesülése esetén azt további 12 órával meg lehetne hosszabbítani. Az ügyben közvetítő Katar reméli, hogy 10-15 túsz elengedését el tudja érni, ha az amerikai javaslatot elfogadják.
