Az izraeli kormány politikájának bírálata nem jelent zsidóellenességet – jelentette ki az külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Strasbourgban szerdán.
Fotó: AFP
Josep Borrell, az Európai Parlament plenáris ülésnek a gázai humanitárius helyzetről tartott vitáján hangsúlyozta, hogy Izraelnek joga van megvédeni önmagát, de az ember okozta humanitárius katasztrófát a Gázai övezetben egyebek mellett az okozza, hogy az izraeli blokád miatt a segélyszállítmányok nem juthatnak el a rászorulókhoz.
Kijelentette: Izraelnek nemcsak erkölcsi, hanem jogi kötelezettségei is vannak a Hamász iszlamista terrorszervezet elleni háborújában. Az iskolák és a kórházak nem lehetnek támadások célpontjai mindaddig, amíg a civilek nem hagyták el ezeket az objektumokat – mondta. Akármilyen háborút folytat is Izrael a Hamász ellen, az ivóvíz-, az élelmiszer- és az egészségügyi ellátás biztosítása kötelessége Izraelnek. Aggasztónak nevezte továbbá, hogy izraeli telepesek a palesztin lakosságot támadják Ciszjordániában.
Az, hogy kritikával illetjük az izraeli kormány politikáját, nem jelent zsidóellenességet
– szögezte le.
Kijelentette azt is, hogy az izraeli–palesztin konfliktusra nem létezik katonai megoldás. A hosszú ideje tartó megosztottságot fegyverekkel nem lehet megoldani – mondta. Csak nemzetközi együttműködéssel létrejött kétállami, azaz Izrael Állam mellett egy palesztin állam létrehozása lehet tartós megoldás a problémára – húzta alá Borrell, majd hozzátette, hogy ennek előfeltétele, hogy mindkét félnek elkötelezettnek kell lennie a békés megoldás mellett.
Felül kell kerekedni a Hamász kezdeményezte borzalmas események okozta fájdalmon, és békére kell törekedni.
Az Európai Uniónak szerepet kell vállalnia a tartós és békés izraeli–palesztin viszony kialakításában
– tette hozzá beszédében az uniós diplomácia vezetője.
Ursula von der Leyen a túszok szabadon bocsátására szólított felAz izraeli kormány és a Hamász szerdán állapodott meg a harcok négynapos szüneteltetéséről, hogy lehetővé tegyék ötven Gázában fogva tartott túsz szabadon bocsátását százötven Izraelben fogva tartott palesztinért cserébe, valamint a humanitárius segélyek bejutását az ostromlott enklávéba. |
Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztos mindenekelőtt leszögezte, hogy Izraelnek az önvédelmi háborúja során be kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot. Kijelentette, hogy újabb humanitárius folyosók megnyitására, valamint humanitárius tűzszünetekre van szükség a lehető leghosszabb, de a minimálisan elégséges időszakra, hogy a segélyek ne csak bejussanak a folyamatos támadás alatt álló övezetbe, hanem a területen mindenhova el is lehessen juttatni őket.
Az uniós biztos fontosnak nevezte, hogy a politikai megoldás érdekében újra asztalhoz lehessen ültetni a feleket. Szavai szerint a tárgyalásokon a kétállami megoldásra kell törekedni a hosszan tartó izraeli–palesztin megbékélés érdekében.
Meg kell előzni a Hamász visszatérését, segíteni kell a ciszjordániai feszültség feloldását, a palesztin lakosságot fenyegető szélsőséges izraeli telepes mozgalmakat pedig meg kell fékezni – jelentette ki.
Nincs más lehetőség, most kell megoldást találni, ha az erőszak spirálját meg akarjuk törni, ha a reményt vissza akarjuk adni a térség lakóinak, és ha a békét újra vissza akarjuk állítani a Közel-Keleten
– mondta az uniós biztos.
