Feloldották a titkosítás alól a migráció és a terrorizmus kapcsolatáról szóló titkosszolgálati jelentést Kocsis Máté kezdeményezésére. A Fidesz frakcióvezetője, a nemzetbiztonsági bizottság tagja a lépést azzal indokolta, hogy nem szeretnék, ha ez a vita a szőnyeg alá lenne söpörve, „ez nem állhat meg a titkosított jelentések szintjén, mindenkinek tudnia kell Európa legégetőbb problémáiról” – számolt be a hírről a Magyar Nemzet.
Fotó: MTI / AP
Kocsis szerint a jövő évi európai parlamenti választások meghatározó vitája lesz Brüsszel elhibázott, rossz migrációs politikája. Hangsúlyozta, minden egyes terrorcselekményért a brüsszeli politika a felelős, a migránsútvonalak ugyanis nemcsak a terroristákat, hanem a fegyvereiket is hozzák, s ez ellen erővel kell fellépni.
A most nyilvánosságra hozott jelentés egyebek mellett rögzíti, hogy a szerbiai befogadóközpontokba naponta 30-50 migráns érkezik Bulgária és Macedónia felől.
Nagyságrendekkel többen jönnek ugyanakkor, akik nem regisztrálnak, ők egyenesen a magyar vagy a boszniai határ felé veszik az irányt.
Csak a szabadkai Makkhetes erdő térségében több ezer olyan migráns tartózkodhat, akik csupán a megfelelő pillanatra várnak, hogy továbbindulhassanak. A jelentésből kiderül az is, hogy az embercsempész csoportok a feltűnésmentes, gyors utaztatásban érdekeltek. Illegális tevékenységük pedig olyannyira összetetté vált, hogy még a lakásokban, illetve a motelekben történő elszállásolást is megoldják.
Fotó: Molnár Edvárd / MTI
A fokozott szerb hatósági ellenőrzések és razziák továbbra sem képesek megakadályozni sem a bűnbandák erőszakos jelenlétét, sem az illegális migránsok átjutását Magyarországra.
A gyakori rendőrségi akciók következtében az embercsempészek megemelték tarifáikat, csak az illegális határátlépésért, szállítási költségek nélkül, ezer eurót is elkérnek.
A jelentés külön részben tárgyalja Tádzsikisztán és Afganisztán viszonyát, geopolitikai helyzetét. Kockázatot jelent ugyanis, hogy az Afganisztánban tömegesen élő tádzsikok határokon átnyúló kapcsolataikat kihasználva könnyen jutnak tádzsik útlevélhez. Ez azért fontos, mert a Független Államok Közössége térségén belül így már külön engedély nélkül utazhatnak. Moszkvai átszállással – mindenféle rizikó nélkül – egy-két nap alatt Belgrádba érkezhetnek.
Egy másik fontos megállapítás, hogy a török illegális migránsok száma is folyamatosan emelkedik. Jellemzően a jó anyagi háttérrel rendelkező törökök (kurdok) azok, akik rászánják magukat az utazásra. A török migránsok Szerbiába legálisan, repülőgéppel érkeznek, majd Belgrádból, elsősorban grúz embercsempészekkel folytatják útjukat Nyugat-Európa irányába.
A tádzsik helyzethez hasonló biztonsági kockázat, hogy az egyre növekvő számú törökországi menekültek közé különböző török ajkú szélsőségesek – törökök, kurdok, illetve azeri, dagesztáni és más kaukázusi területről származók – vegyülhetnek, akik a szerb–török könnyített beutazással élve eljutnak a déli magyar határ térségébe, ahonnan megpróbálnak Magyarországon keresztül az unió más tagállamaiba utazni.
Nyilvánosságra hozták a titkosszolgálati jelentést a migráció és a terrorizmus összefüggéseirőlA Fidesz frakcióvezetőjének, Kocsis Máténak az indítványára nyilvánosságra hozták azt a titkosszolgálati jelentést, amely a szerb–magyar határnál tapasztalható migrációs nyomás és a terrorizmus közötti összefüggésekkel foglalkozott. A jelentés szerint Nyugat-Balkánon érkező menekültáradatban ott vannak az Al-Kaida, a Hamász és az ISIS terroristái is. |
A jelentősen emelkedő haszon vezetett oda, hogy a szerb–magyar határnál működő embercsempész-csoportok között megkezdődtek a piac újraosztásáért folyó harcok, küzdelmek.
Az összetűzések résztvevői között radikális csoportok jelentek meg. Mint az összegzés rámutat, ebben a helyzetben kiemelt kockázat egy olyan bűnözői kör megjelenése, amelynek tagjai gátlástalanok, és nyíltan vállalják az erőszakot. A szóban forgó csoportok olyan magatartásformát hoztak otthonról magukkal, amely szerint az ellenséges katona megtámadása és legyőzése dicsőség.
A jelentés két afganisztáni csoport küzdelmét emeli ki, a nemzetbiztonsági tájékoztató szerint a 313 és a 40-059 megnevezésű embercsempész kör közötti területharc következményeinek tudhatók be a vajdasági fegyveres összetűzések.
A 40-059-cel összefüggésben a dokumentum megemlíti, a csoport TikTokon már nem ügyfeleket toboroz, videói a stílusjegyek alapján az Iszlám Állam és az Al-Kaida által korábban közzétett képanyagokra hasonlítanak.
A videókban főként saját harci erényeiket mutatják be. Azonosításukat nehezíti, hogy mobil hadiszállással rendelkeznek az erdőségekben, de probléma az is, hogy maguk a szerb rendőrök sem mennek be a felségterületükre.
Aggodalomra ad okot, hogy a tálibok nemcsak a finanszírozási, hanem az operatív szervezési oldalról is kontroll alá helyezték az embercsempész tevékenységet – kiemelten a szerb–magyar határtérségben.
Céljuk szerint az afgán hátterű csoportok közötti belső vitákat lezárják, a pénzügyi források küldésének ellenőrzését pedig teljes egészében átveszik, azaz a tálib kormányzat az embercsempészetből származó hatalmas jövedelmet saját bevételként használja, akár a terrorfinanszírozásba is forgathatja. Továbbá ebből biztosítják a helyi hatóságok lefizetését, illetve a fegyverek helyi beszerzésének finanszírozását” – olvasható a nemzetbiztonsági tájékoztatóban.
A jelentés megemlíti, olyan információk is keletkeztek, amelyek szerint közel-keleti terrorszervezetek részéről ugyancsak felmerült az igény a teljes embercsempész-hálózat átvételére a balkáni régióban.
Megdöntött bűnügyi rekordokA beszámolóban fontos bűnügyi adatok is olvashatók. Ezek szerint a szerb–magyar határszakaszon keresztül éjszakánként 1000-1200 illegális határsértést detektáltak az ideiglenes biztonsági határzárnál. A Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint augusztusban előfordult olyan eset, amikor a határzár egyetlen pontján egy órán belül 293 illegális átjutót észleltek. A megakadályozott tiltott határátlépések mennyisége ugyanakkor ezzel egyidejűleg konstansnak mondható, továbbra is 2500-3000 körül mozog. |
