Továbbra is független és semleges Svájcot akarunk, és nem kötünk megalázó szerződést az EU-val. Mi magunk akarjuk irányítani a bevándorlást a hazánkba, melynek lakosságát a jelenlegi 8,7 millió főről nem kell 10 milliósra duzzasztani – foglalta össze a napokban az október végi svájci választásokon győztes Svájci Néppárt (SVP) céljait az új helyzetben Marco Chiesa, a párt első embere.
A thurgaui pártkongresszuson felszólaló pártelnök felszámolná a menekültügyi káoszt is, aminek érdekében kitoloncolná az országból a bűncselekményeket elkövető külföldieket.
A bevándorlás mellett azonban Chiesa a hagyományos jobboldali témákat is megpendítette a gyűlésen.
Aki keményen dolgozik, annak több pénz legyen a pénztárcájában, karcsú államot akarunk és nem túlburjánzó közigazgatást, ezért csökkenteni kell az adókat, az illetéket és az egyéb díjakat
– emelte ki a választásokon diadalmaskodó párt elnöke, összességében a brit Guardian szerint a választóknak több pragmatizmust és kevesebb politikai korrektséget ígérve.
Nő a Svájci Néppárt befolyása, de nehéz lesz átvinni az elképzeléseit
Az évtizedek óta minden parlamenti választáson első helyezett jobboldali konzervatív pártnak bejöttek a bevándorlás megállításával kapcsolatos ígéretei, hiszen 28 százalékos eredményével – négy évvel ezelőtt megszerzett mandátumszámát kilenccel megfejelve – összesen 62 székhez jutott a svájci parlament 200 fős alsóházában, a Nemzeti Tanácsban (Nationalrat) – írja a német Tagesschau, a közszolgálati ARD televízió hírportálja.
Chiesa a HVG szerint a mandátumokat tekintve a harmadik helyen végzett Centrumpárttal (Mitte) összefogva szeretne jelentős reformokat végrehajtani. A változtatások útjában állhat ugyanakkor, hogy a szövetségi tanácsnak hívott kormány minisztereit 1959 óta a törvényhozásban legnagyobb frakcióval rendelkező pártok adják, egyfajta önkéntes nagykoalícióban, a döntéseket pedig konszenzussal hozzák, kollektíven képviselve Svájcot.
Az SVP szaporodó mandátumszáma azonban mindenképpen növeli befolyását.
A szűnni nem akaró menekültáradat és a bizonytalanság légköre hangolta át a svájciakat
A jobboldali párt megerősödését javarészt a nemzetközi feszültségeknek tulajdonította Michael Hermann politológus.
Válság idején mindig megnő a stabilitás iránti igény, és kisebb a tolerancia a kísérletezéssel szemben
– mondta az elemző a német dpa hírügynökségnek, hozzátéve, hogy az emelkedő árak Európa egyik leggazdagabb országban kevésbé játszottak lényeges szerepet, mint a szomszédos országokban.
Az inflációs ráta az elmúlt 18 hónapban egy pillanatra sem lépte át az évi 3,4 százalékot, ami persze az erős svájci frank mellett protekcionista intézkedéseknek is köszönhető.
Az alpesi köztársaságban ugyanis a gazdasági szempontból kedvező időszakokban általában magasan tartják az árakat, míg válság idején kiigazítják őket, hogy elnyeljék az ársokkokat.
Pascal Sciarini, a Genfi Egyetem politológusa is úgy véli, hogy a jelenlegi nemzetközi kontextus is lendületet adott a pártnak. Az ukrajnai és közel-keleti háborúk, a közelmúltbeli párizsi és brüsszeli merényletek – mindez a bizonytalanság légkörét teremti meg, ami kedvezett az SVP-nek – mondta a svájci RTS közszolgálati rádiónak.
Sciarini szerint a klímaválság továbbra is fontos aggodalom a választók számára, ám szerinte elhomályosították a tömeges bevándorlással kapcsolatos közvetlen aggodalmak.
A svájciakat ezúttal kevésbé aggasztották a klímaváltozás miatt olvadó gleccserek, mint az ukrajnai háború nyomán elszabaduló energiaárak vagy a határokon megjelenő tömegek. Svájcba több mint 65 ezer menekült érkezett Ukrajnából, és a menedékkérők száma 2023 első felében 43 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – írja a HVG is.
Az EU is vörös posztó a svájci jobboldal szemében
A bevándorlással függenek össze a Svájci Néppárt Európai Unióval szembeni fenntartásai is, hiszen azt követeli, hogy Svájc szálljon ki az emberek és áruk szabad áramlására vonatkozó egyezményből, amely képzett és képzetlen tömegeket zúdított rá.
Bern egyébként 2021 májusában egyoldalúan megszakította az együttműködés fejlesztéséről Brüsszellel hosszú évekig folytatott tárgyalásokat, amelyeknek az lett volna a célja, hogy a kétoldalú szerződésdzsungelből átfogó keretegyezményt hozzanak létre. Az indok az volt, hogy a komplex megállapodás reménytelenül nem fér össze a svájci közvetlen demokráciával.
Az energiapolitikán is változtatnának
A Watson hírportál szerint a Svájci Energia Klub Stop Blackout című népszavazási kezdeményezése átlépte a szükséges 100 000 aláírást. A kezdeményezéssel – melyet már 120 ezren aláírtak – azt akarják elérni, hogy feloldják az atomerőművek építésének tilalmát. Vanessa Meury, az Energia Klub elnöke és a Svájci Néppárt politikusa szerint nagy szüksége lenne az országnak a nukleáris energiára.
Ennek érdekében az alkotmányt is módosítanák, hogy a villamosenergia-termelés minden klímabarát formáját – beleértve az atomenergiát is – engedélyezzék.
