A rabszolgaság miatti jóvátételről szóló globális párbeszéd előmozdítására szólította fel szerdán Mia Mottley barbadosi kormányfő azokat az országokat, amelyek népét a gyarmati uralom alatt rabszolgasorba taszították.
Mottley a London School of Economics (LSE) egyetemen tartott előadásán arról is beszélt, hogy a hallgatás elhomályosítja azokat a borzalmakat, amelyekkel népének szembe kellett néznie.
A karibi sziget Nagy-Britannia egyik első gyarmata volt, miután 1627-ben angol telepesek foglalták el. A brit ellenőrzés alatt Afrikából szállított rabszolgák segítségével zajló cukornádtermesztés lett a sziget gazdaságának fő ága.
Barbadoson 1834-ben törölték el a rabszolgaságot, és a sziget éveken át tartó békés demokratikus átmenet után, 1966-ban lett független állam a nemzetközösségen belül. 2021-ben Barbados köztársasággá alakult.
A barbadosi kormányfő Londonban találkozott David Cameron brit külügyminiszterrel is. Mottley arra a kérdésre: érdeklődött-e Cameronnál, hogy az Egyesült Királyság fizet-e jóvátételt – amit korábban egy általános meghatározás alapján 24 ezermilliárd dollárra becsültek –, azt mondta, hogy nem fogja nyilvánosságra hozni a részleteket.
De utalt arra is, hogy
III. Károly brit király tavaly, még trónörökösként, ruandai utazása alatt elismerte, hogy itt az ideje beszélgetni a rabszolgaság igazságtalanságairól.
Mottley reményét fejezte ki, hogy a brit külügyminiszter követi uralkodója példáját. A kormányfő azt is elmondta, hogy az olyan országok, mint az övé, nem várják el, hogy a kártérítéseket egy összegben vagy rövid időn belül fizessék ki.
Mottley az elmúlt években a globális egyenlőtlenség, az éghajlatváltozás és a túlzott eladósodás problémájának szószólójává vált a nemzetközi színtéren.
