Közel kilencven százalékot kapott Abdel-Fattáh esz-Szíszi az egyiptomi elnökválasztáson
Egyiptomban Abdel-Fattáh esz-Szíszi jelenlegi államfő nyerte meg az elnökválasztást – jelentette be az ország választási bizottsága. A tájékoztatás szerint Szíszi a szavazatok 89,6 százalékát kapta meg a december 10–12-én tartott választáson. Ez lesz az államfő harmadik mandátuma. Szíszit először 2014-ben, majd 2018-ban választották elnökké, mindkét alkalommal a szavazatok 97 százalékával.
A választási bizottság által közzétett adatok szerint a szavazásra jogosult 67 millió állampolgár 66,8 százaléka járult az urnákhoz. Ez jóval magasabb, mint a 2018. évi elnökválasztáson jegyzett 41 százalékos részvételi arány. A választásra olyan időpontban került sor, amikor Egyiptom gazdasági válsággal küzd, és igyekszik kezelni az egyiptomi Sinai-félszigettel határos Gázai övezetben folyó háború hatásainak kockázatát.
Az infláció 36,4 százalékos, a hazai valuta értéke a felére csökkent, egyes alapvető élelmiszerek ára hétről hétre nő. Az egyiptomi lakosság kétharmada épphogy a szegénységi küszöb felett él. Egyes szavazók azt mondták, a gázai konfliktus arra ösztönözte őket, hogy Szíszire szavazzanak, aki sokáig a stabilitás jelképeként mutatkozott az ingatag térségben.
Ez az érvelés az Öböl menti és a nyugati szövetségeseket is meggyőzte, akik pénzügyi támogatást nyújtottak a kormánynak.
A választást a hazai média szigorú ellenőrzése mellett tartották, az elnöknek három, nem túl esélyes ellenfele volt: Hazem Omar, a Köztársasági Néppárt jelöltje, aki a szavazatok 4,5 százalékával a második helyen végzett, Farid Zahrán, egy kis baloldali párt jelöltje és Abdel-Szanad Jamama, a WAFD pártalakulat jelölje.
Hosszam Baghat, az Egyiptomi Kezdeményezés a Személyi Jogokért (EIPR) nevű civil szervezet vezetője szerint valójában nem volt választás, Szíszi az egész államapparátust és a biztonsági szerveket is bevetette, hogy egyetlen komoly jelölt se indulhasson ellene. Az egyiptomi média zöme szerint a választás lépés volt a politikai pluralizmus felé, a hatóságok pedig tagadták, hogy megsértették volna a választási szabályokat.
Szíszire, a hírszerzés egykori tábornokára úgy tekintenek, mint a másként gondolkodók elnyomójára, amióta 2013-ban megdöntötte Egyiptom első demokratikusan megválasztott elnökét, a Muzulmán Testvériség támogatta Mohamed Murszit. Szíszit először 2014-ben választották meg, majd 2018-ban újraválasztották. 2019-ben módosították az alkotmányt: az elnöki megbízatást négy évről hatra emelték, és lehetővé tették Szíszinek, hogy harmadszor is induljon a választáson.
Az elnök a Nemzetközi Valutaalap közreműködésével gazdasági reformokba fogott. A gazdaság élénkítése és munkahelyteremtés céljából szorgalmazza az elavult infrastruktúra fejlesztését. Nagyszabású építkezési programok kezdődtek, közöttük a Szuezi-csatorna államköltségen történő kibővítése, mezőgazdasági projektek, illetve utak és hidak építése. Egyes közgazdászok szerint azonban a fiataloknak továbbra sincs megfelelő munkájuk, és nő az államadósság.
Székesfehérvár és Luxor testvérvárosok lettekA világ egyik legnépszerűbb turisztikai célpontjának számító Luxor testvérvárosi megállapodást kötött Székesfehérvárral. Mind a két várost szokták a királyok városának nevezni. A két város vezetője kijelentette, hogy igyekeznek szorosabbra vonni a kulturális, oktatási, különösen felsőoktatási, turisztikai és gazdasági lehetőségeket. |
Orbán Viktor keményen összecsapott az egyik leggazdagabb magyarral: „Megértem, hogy nehéz az oligarchák élete”
