Hosszú alkudozás után sikerült dűlőre jutnia az új bevándorlási törvény szövegéről a francia nemzetgyűlés és a szenátus vegyes bizottságának kedden. A törvény szövege a francia elnök, Emmanuel Macron pártja és a jobbközép Köztársaságiak fogalmazták meg, de támogatja a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés is, azonban a javaslatot a baloldal szégyennek nevezte.
A vegyes bizottság, amelyben hét szenátor és hét képviselő kapott helyet, hétfőn kezdte meg a munkát, ám a hatalmas viták miatt többször is fel kellett függeszteni az egyeztetést. A konfliktus főként a külföldieknek járó szociális juttatások miatt éleződött ki. Az elfogadott szövegről még várhatóan este szavaz a szenátus és a nemzetgyűlés, amelyben Macron pártja nem rendelkezik többséggel, így külső támogatásra szorul a törvényhozás terén. A helyzetet bonyolítja, hogy az államfő centrista pártjának baloldalibb tagjai a törvény ellen szavazhatnak.
Gérard Darmanin belügyminiszter az X közösségi oldalon kifejtette, hogy
az intézkedések védik a franciákat, elengedhetetlen szigorral lépnek fel a külföldi bűnelkövetőkkel szemben,
és olyan igazságügyi intézkedéseket is tartalmaznak, mint a kiskorúak fogva tartásának (történelmi) megszüntetése vagy (a feketén dolgozó külföldi) munkavállalók státuszának rendezése.
A megállapodást a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetője, Marine Le Pen is üdvözölte, és jelezte, hogy megszavazzák a javaslatot. Hasonló módon reagált a Köztársaságiak vezetője is, míg a baloldali párok elítélték a törvénytervezetet.
A viták középpontjában az állt, hogy mennyi legyen a Franciaországban való tartózkodás minimális időtartama a rendezett helyzetű nem európai állampolgárok számára ahhoz, hogy szociális juttatásokra jogosulhassanak. A jobboldal legalább ötéves legális tartózkodást írt volna elő a családi segélyek, a lakhatási támogatások és a fogyatékosoknak járó juttatások számára. Parlamenti források szerint
a létrejött kompromisszum lényege, hogy különbséget tesz uniós és nem uniós állampolgárok között, illetve aszerint, hogy a kérelmező dolgozik-e, vagy sem.
A külföldi diákokat az új korlátozások nem érintik, viszont a menekültek nem részesülhetnek az intézkedésekből.
A kormány eredeti javaslata két fő intézkedést tartalmazott: a kitoloncolások végrehajtásának hatékonyabbá tételét a kiutasított külföldi állampolgárok esetében, valamint hatékonyabb társadalmi integrációt a menekültek és mindazok számára, akik Franciaországban maradhatnak. Az utóbbi esetben a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban jelenleg feketén dolgozó külföldiek helyzetét legalizálná a kormány munkavállalási és tartózkodási engedély biztosításával.
Noha a jobboldali többségű szenátus már elfogadott egy szöveget, ez jóval szigorúbb volt, mint amit a kormány eredetileg javasolt, ezért jött létre az új szöveg kidolgozását célzó bizottság.
A szenátus szigorította a családegyesítés kritériumait, legalább ötéves franciaországi tartózkodáshoz kötötte a családi és a lakhatási segélyekre való jogosultságot, és megszüntette az illegális bevándorlóknak eddig járó állami orvosi ellátást. A szenátusban kikerült a megszavazott javaslatból a mintegy 700 ezerre becsült külföldi feketemunkás legalizálását célzó intézkedés és a menedékkérők integrációjának javítása, és bekerültek olyanok, amelyek megkönnyítik a bűnelkövető illegális bevándorlók kitoloncolását.
