A franciák nagy életművészek, és fantasztikus a croissant-juk, de az, hogy most már a gazdasági adatok tekintetében is az élen járnak, egyszerűen nem megy a németek fejébe – írja az osztrák Der Standard.
Michael Sauga, a Spiegel rovatvezetője ezt dióhéjban így fogalmazta meg: „Franciaország – a jobbik Németország”, majd megállapítja, hogy Emmanuel Macron gazdaságpolitikája meghozta azt a fellendülést, amely Németországban nagyon hiányzik.
Európa új növekedési motorjává Franciaország vált, maga mögé utasítva Németországot is
– írta nemrég a Handelsblatt is. A Focus pedig „határozott franciákat” lát a „tétova németekkel” szemben. Németországot több mint 20 év után ismét „Európa beteg embereként” emlegetik a német sajtóban is, akárcsak az ezredfordulón.
A francia gazdaság évek óta gyorsabban nő, mint keleti szomszédja
Franciaországban az előrejelzések szerint 2024-ben a bruttó hazai termék 1,4 százalékkal nőhet, míg Németországban csak 0,9 százalékos bővülést várnak. Ezzel a franciák amúgy zsinórban harmadjára készülnek megverni Európa egykori gazdasági motorját.
Azaz már a világjárvány alatt, és azt követően a háborúk ellenére is pozitívabb volt az üzleti klíma a Rajnától nyugatra, mint Németországban.
Franciaország az első helyen áll Európában a külföldi befektetéseket tekintve. Az 1250 határokon kívülről finanszírozott projektjével egyértelműen megelőzi az Egyesült Királyságot és még inkább Németországot. Ezek között ráadásul olyan nagyszabású, innovatív projektek is vannak, amelyek nagy szaktudást igénylő területeken valósulhatnak meg, például a hidrogén- és lítiumakkumulátorok gyártása vagy az atomenergetika.
Termőre fordult a Macronomics
A francia gazdaság megújulását az Economist egyértelműen Emmanuel Macron francia államfő politikájára vezeti vissza. Macron „learathatja vállalkozásbarát reformjai gyümölcsét” – írja a brit lap.
A francia elnök a reformokat a munkanélküliségi biztosítási rendszer felülvizsgálatával kezdte, miközben fokozatosan 33-ról 25 százalékra csökkentette a társaságiadó-kulcsot, és eltörölte a vagyonadót, az ingatlanok kivételével.
A tőkenyereségre kivetett átalányadóval a Brexit után a londoni Cityből is Párizsba csábította a befektetőket. Ezt követően idén 64 évre emelte a nyugdíjkorhatárt, ami nem kis politikai bravúr volt. Ezeket a lépéseket lehet üdvözölni vagy bírálni, ám vitathatatlan, hogy Franciaország ma már objektíve megelőzi uniós partnerországait a piaci vonzerőt tekintve.
Mottó: Válaszd Franciaországot!
„Válaszd Franciaországot!” – ez Macron mottója, ezt hangoztatja, amikor évente egyszer maga köré gyűjti a versailles-i kastélyban a hazájában beruházó legfontosabb nemzetközi cégeket. Idén például a Pfizer, a Nokia, az Accenture, a Roche, a Morgan Stanley és a Manpower kapott meghívót.
Huszonnyolc bejelentéssel, összesen 13 milliárd euró beruházással és nyolcezer új munkahely létrehozásával a Válaszd Franciaországot találkozó megerősíti, hogy Franciaország a közvetlen külföldi befektetések terén Európa élére állt
– ujjongott az elnök a közösségi médiában.
Csúcson a magyarországi beruházásösztönzés – óriási a külföldi befektetők érdeklődése a magyar gazdaság irántA hazánk befektetésösztönzési történetében rekordnak számító 2022-es 6,5 milliárd euró beruházási volument idén már az év első hat hónapjában sikerült túlszárnyalni. Tavaly 92 működőtőke-beruházásról született pozitív döntés, 15 ezer új munkahely született, és több tízezer maradt meg, ugyanakkor idén már csaknem 12 ezer új állás jött létre – csak június végéig. Minden idők legerősebb féléves eredményét hozta tehát a mostani esztendőben a magyar beruházásösztönzés: az első hat havi 8,1 milliárd eurós, azaz több mint 3 ezermilliárd forintos volumen kenterbe veri a tavalyi egész éves teljesítményt. |
Macron 2017-es megválasztása óta szervezi ezeket a találkozókat, és azóta csökken a Franciaországban, bár még mindig 7,4 százalék. Lehet, hogy a szocialista Francois Hollande végezte el az előkészületeket, de Macron aratja le az eredményeket: Franciaország jelenleg a legtöbb kulcsfontosságú mérőszámban megelőzi Németországot.
Csak az a fránya államadósság ne volna
Csupán egy számadat fest nagyon csúnyán, ez pedig az államadósság. Ez az ára a reformoknak. Macron hatéves kormányzása alatt Franciaország adóssága a kevesebb mint 100 százalékáról 113 százalékra szökött fel.
Az osztrák lap szerint az eladósodásban javarészt a pandémia idején folytatott francia gazdaságpolitika a hibás. Három évvel ezelőtt hirdette meg Macron a „quoi qu’il en coute” (bármibe kerül) politikáját. Az elnök 647 milliárd eurós új adósságával vezeti az 1958-ban De Gaulle által megalapított francia V. Köztársaság legpazarlóbb államfőinek a rangsorát.
Abszolút számban kifejezve országa adóssága több mint 3000 milliárd euróra nőtt, nagyobbra, mint akár az olasz, akár a német eladósodás.
Tombol is a vita Franciaországban, hogy vajon Macron túl mélyen markolt-e bele az államkasszába a járvány és az elleni küzdelem jegyében. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) áprilisban tette szóvá, hogy Franciaország az egyetlen ország az eurózónában, amelynek adóssága 2028-ig várhatóan folyamatosan nő. Ennek oka, hogy a költségvetési hiány addig töretlenül 3 százalék fölött marad.
Hiába – írja a Der Standard, ilyen Franciaország. Akár virágzik a gazdaság, akár recesszióban van, a Grande Nation negyven éve a lehetőségei felett él.
Franciaország nagyot profitál a stabil euróból
Macron megközelítését ugyanakkor számos jobb- és baloldali közgazdász is védelmébe vette Párizsban. A lényeg az, hogy Franciaország jobban átvészelte a válság éveit, beleértve a sárgamellényes-konfliktust is, mint sok európai ország, köztük Németország – mondják.
A magasabb állami kiadások nélkül Franciaország recesszióba zuhant volna, ami sokkal többe került volna az országnak mind szociálisan, mind gazdaságilag. Végül is Franciaországban most nő a gazdaság, és ez segíthet az államadósság csökkentésében.
Ennek a „Macronomics” mellett hangoztatott érvnek van alapja, ám felveti azt a kérdést is, hogy Franciaország nem él-e vissza az euróövezetből származó előnyeivel, hiszen a közös valuta nélkül az erősen eladósodott Franciaország devizája már régóta a pénzpiacok célpontjává vált volna. A francia és német kamatok közti különbség az egekbe szökne, Franciaország pedig tönkremenne.
Macron gazdasági tanácsadói nem vitatják ezt a tényt, de azzal vágnak vissza, hogy
az EU éppen azért sikeres, mert mindenki jól jár: Franciaország a magas államadóssága ellenére a valutastabilitás révén, Németország mint exportnemzet a teljesítményéhez mérten gyenge eurónak köszönhetően.
Az mindenesetre biztos, hogy sok víz lefolyt már a Rajnán, mióta tíz évvel ezelőtt Franciaországot a németek Európa „beteg országának” bélyegezték. Mostanra megváltozott a széljárás, de a német gazdaság gyengélkedésének – becsületükre legyen mondva – a franciák sem örülnek. Nagyon jól tudják, hogy ha a német óriás amúgy isten igazából megtántorodna, az nekik sem lenne jó.
