Orbán Viktor miniszterelnök beszédével zárult a Magyar Külügyi Intézet ötvenedik születésnapjának alkalmából rendezett konferencia. A kormányfő többek között elmondta, hogy a külügyi intézet a jövőben a Miniszterelnöki Kabinetirodán keresztül a politikai igazgató segítségével a kormányfő munkáját segíti. Azonban a feladatok nem változnak, csak másképp kell őket megoldani – tette hozzá.
Orbán szerint ez a régi világ helyreállítása, ugyanis amikor Magyarország szuverén és önálló külpolitikát folytatott, akkor a külügyek vezetése mindig miniszterelnök-központú volt. Véleménye szerint a hagyományokhoz való visszatérés egy értelmes reflex. Szólt arról is, hogy Magyarországot a történelem arra ítéli, hogy maga elé ambiciózusabb célt tűzzön, mint ami méretéből vagy gazdasági erejéből következne – olvasható az Origo tudósításában.
Azonban a külkapcsolatokban rejlő dinamikáról és kezdeményezőerőről lemondani megengedhetetlen a miniszterelnök szerint, aki elmondta azt is, hogy az ember soha nem lehet egyedül elég okos, és ez a külpolitikára fokozottan igaz. A külügyi intézet feladata pedig, hogy segítse a miniszterelnök munkáját.
Orbán kifejtette, hogy vannak országok, melyek méretük miatt lehetnek nagyvonalúak, de ezek általában nagyhatalmak. Mi nem vagyunk nagyhatalom, mégis igényt tartunk az önálló külpolitikára, és ezt mások is fogadják el. Ezt az ambíciót a kormányfő szerint csak tartás révén lehet elérni, így nehéz helyzetekben vállalni kell a konfliktust, mert így lehet relatív erőfölényt elérni.
Bár Magyarország csak tízmilliós ország, mégis képes önálló külpolitikát folytatni.
A miniszterelnök szerint azoknak az országoknak, amelyek nem rendelkeznek jelentős erővel, radikálisoknak kell lenniük és rendelkezniük kell vízióval. Ezzel szemben a korábbi kormányzat szerinte a merjünk kicsik lenni mentén politizált. Ekkor ugyan időnként csurranhat-cseppenhet valami, de a húsba vágó kérdésekben mások döntenek majd helyettünk – vélekedett, hozzátéve, hogy a radikalizmus viszont növeli a mozgásteret, mert van miből engedni.
Orbán szerint a magyarok örömüket lelik abban, ha sikerül néven nevezni a dolgokat, és minél több összefüggést belezsúfolni egy mondatba.
A magyar radikalizmus tehát egy szellemi jelenség
– mondta, hozzátéve, hogy Magyarország soha nem vett részt a migránsok technikai elosztásáról szóló vitákban, hanem azzal foglalkozik, hogy a migráció jó-e, vagy nem. A magyar soft powerről szólva elmondta, hogy a nyílt és egyenes beszéd miatt képesek vagyunk szövetségeket kötni a különféle ügyek mentén.
Orbán arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar külpolitika évszázados távlatban sem volt olyan aktív és kiterjedt, mint napjainkban. Intenzív nyugati kapcsolatok, dübörgő keleti és déli nyitás, és nem elszigeteltség – húzta alá.
A magyar külpolitika nemzetiérdek-alapú
– szögezte le a kormányfő, majd kifejtette, hogy se az érték-, se az érdekalapú külpolitika nem lelkesíti. Szerinte a nemzetiérdek-alapú külpolitika egyesíti magában az érték- és az érdekalapú külpolitika legjobb részeit. Hozzátette, hogy a nemzetiérdek-alapú külpolitika sohasem lehet dogmatikus. Minden helyzetben fel kell ismernie, hogy mi a nemzeti érdek.
Orbán Viktor szerint a nemzetiérdek-alapú külpolitika folyamatosan rugalmas alkalmazkodást kényszerít ki az alkalmazóitól. Pontosan ennek a nemzetiérdek-alapú külpolitikának az intellektuális alapjaiban kell segítenie a külügyi intézetnek – tette hozzá.
