Heves vitákat váltott ki a minap a fajilag sokszínű Puerto Ricón egy törvényjavaslat, amely megtiltaná az egyes frizurákkal, illetve az azokat viselő állampolgárokkal szembeni negatív megkülönböztetést, mint amilyen például a cornrows vagy az afro.
Akkor kapnak állást, ha levágatják a hajukat
A helyi önkormányzati tisztviselők azzal érveltek a jogszabály ellen a héten tartott közmeghallgatáson, hogy az Egyesült Államok szövetségi törvényei és a helyi jogszabályok eleve tiltják az ilyen diszkriminációt, míg az aktivisták szerint a sziget afro-karibi közössége még mindig hátrányos megkülönböztetéssel szembesül a hajviselete miatt, ezért fokozott védelmet igényelnek. Ráadásul szerintük néhány esetben a bíróságok is igaztalanul utasították el a sérelmeik miatt benyújtott kereseteiket.
Még csak 23 éves vagyok, de már elegem van ebből az egészből. Nagyot csalódtam a rendszerben, amely arra kényszerít minket, hogy megváltoztassuk a hajviseletünket
– mondta az AP-nek Julia Llanos Bultrón tanárnő, aki a leginkább a kukoricasorokra hajazó, úgynevezett cornrowsfrizurát visel.
Llanos szerint a sziget északkeleti részén fekvő Fajardo város egyik iskolája tavaly azzal a feltétellel ajánlott neki munkát, ha levágja a haját, mert nem engedélyezik az övéhez hasonló afrofürtöket, amit ő természetesen visszautasított.
Hasonló esetekről számoltak be mások is, akik a tengerparti főváros, San Juan zsúfolásig megtelt törvényhozási épületében tartott közmeghallgatáson szólaltak fel, hangsúlyozva, hogy a szóban forgó frizuráknak kulturális és történelmi jelentőségük van.
Az egyik Puerto Ricó-i iskolából is eltanácsolták az afrofrizurás diákot
Az Egyesült Államok társult államában élő 3,2 millió emberből az amerikai népszámlálási adatok szerint több mint 1,6 millióan két vagy több rasszhoz tartozónak, míg közel 230 ezren feketének vallják magukat.
Lorraine León Ramírez, két afrofrizurás fiú édesanyja az amerikai hírügynökségnek elmondta, hogy legkisebb fiát két különböző iskolából is kitiltották, amíg le nem vágatta a haját.
Ez volt az egyik legborzasztóbb dolog, ami csak történhetett velünk, úgyhogy itt az ideje, hogy megszabaduljunk a stigmáktól
– fűzte hozzá.
A törvényjavaslatot támogatja Mayra Santos-Febres, a neves Puerto Ricó-i írónő is.
„Az új jogszabályra azért van szükségünk, hogy megvédhessük magunkat a rendszerszintű rasszizmussal szemben”
– emelte ki nyomatékosan.
A vita várhatóan a következő hetekben folytatódik.
Az AP hozzáteszi, hogy Texasban, illetve az Egyesült Államokon kívüli más karibi országokban is merültek fel hasonló problémák.
