Keményen alkudozott Törökország, Erdogan megkérte a svéd NATO-csatlakozás árát

Egyöntetű vélemények szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök két követelésének alátámasztására húzta el eddig Svédország NATO-csatlakozásának jóváhagyását, és úgy tűnik, hogy ezek közül az elsőt és legfontosabbat sikerült is elérnie.

Az egyik cél azt volt, hogy Törökország modern amerikai F-16-os vadászgépeket vásárolhasson, a másik az, hogy Kanada szüntesse meg a Törökországgal szembeni fegyverembargót – emlékeztetett a svéd Dagens Nyheter. Joe Biden amerikai elnök meg sem várta, hogy Erdogan aláírja Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációs okmányait, már az ankarai parlament hozzájárulása után levelet írt a kongresszusnak, sürgetve, hogy

– tette hozzá a lap.

Az amerikai adminisztráció illetékesei az AP hírügynökségnek megerősítették, hogy a húsz hónapig húzódó török ratifikáció után gyors döntést várnak a törvényhozóktól. Az üzlet húszmilliárd dollár értékű – emlékeztetett a Dagens Nyheter. (Egy dollár 355,6 forint.)

Az amerikai külügyminisztérium nem közölt menetrendet az F-16-os üzlet lebonyolítására. Vedant Patel, a tárca helyettes szóvivője azonban egy sajtótájékoztatón emlékeztetett, hogy Biden és Antony Blinken külügyminiszter is 

Nem eszik olyan forrón a kását

A Reuters a hírrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy Törökország 2021 októberében jelezte, negyven darab új gépet akar vásárolni a Lockheed Martintól, illetve modernizálni a meglévő F-16-osait. A nagyobb külföldi fegyvereladásokat azonban felülvizsgálják a szenátus és a képviselőház külügyi bizottságainak vezetői, akik ebben az esetben a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyására vártak.

Nem biztos azonban, hogy a török ratifikáció elég lesz a gyors döntéshez. Legalábbis erre utalt Chris Van Hollen, a szenátus külügyi bizottságának egyik demokrata tagja, aki hangsúlyozta, hogy a törvényhozóknak először biztosítékokat kell kapniuk a Biden-kormánytól és Törökországtól is.

„Törökország hosszú ideje hűtlen NATO-szövetséges lett Erdogan elnök hivatali idejének jelentős részében. Bár a ratifikálás örvendetes hír, vannak még kérdéseim többek között a szíriai kurd szövetségeseink elleni támadások, valamint azt illetően, milyen segítséget nyújtott a török hadsereg az azerieknek a Hegyi-Karabah elleni támadásban” – mondta a szenátor a Reutersnek.

Kanada még gondolkodik

Ami a másik török célt, a kanadai fegyverembargó feloldását illeti, sajtóértesülések szerint ezt is fontolgatja az ottawai kormány, és a feltétel szintén a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyása volt.

majd 2020 áprilisától hat hónapig enyhítettek a korlátozásokon. 2020 októberében azonban ismét felfüggesztették az engedélyeket, mert bizonyítékokat találtak arra, hogy a fegyvereket átadták Azerbajdzsánnak, és felhasználták Hegyi-Karabahban.

Magyarország a célkeresztben

A török döntés után Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkára arra vár, hogy a magyar Országgyűlés is jóváhagyja a bővítést, és a svéd lapok most elsősorban Magyarországgal vannak elfoglalva. A Svenska Dagbladet Ulf Kristersson miniszterelnököt idézte, aki elfogadta ugyan magyar partnere, Orbán Viktor meghívását, és „boldog, hogy Magyarországra utazik”, de sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a megbeszélésen a NATO-tagság kérdéséről nem áll szándékában tárgyalni. „Ez nem szerepel a napirenden” – közölte, de meggyőződését fejezte ki, hogy Svédország „nagyon hamar” a szövetség tagja lesz.

A lap brüsszeli tudósítója azt a kérdést feszegette, hogy vajon mi bírta rá a magyar kormányfőt a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatos álláspontja megváltoztatására. 

– tette fel a kérdést.

„Aki tud olvasni Orbán Viktor gondolataiban, az talán megértené a svéd NATO-pályázattal kapcsolatos bukfenceit. Mert azok enyhén szólva is zavarosak. Mi volt az a különbség, ami a különbséget jelentette?”