BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kiderült: elszámolási vita áll a BKK-bérlet megfúrása mögött

A főváros és a BKK nem fogadta el a Lázár János vezette minisztérium ajánlatát egy kiszivárogtatott levelezés alapján; a témában Karácsony Gergely is megszólalt. Az év végén robbant a hír, hogy 2024-től Budapesten belül is jegyet kell váltani a vonatokra, HÉV-ekre és sárga buszokra, később azonban felülírták a döntést, és most úgy tűnik, márciusig maradhat a régi rendszer.

December végén ajánlatot kapott a kormánytól a főváros a Budapest-bérlet fenntartására és az agglomerációs járatok, HÉV-ek és buszok közös működtetésének folytatására. Az Index birtokába került BKK-s levelezés szerint Lázár János minisztériuma közölte, hogy nagyobb összeget kérnek a fővárostól.

2020-ban, 2021-ben és 2022-ben 7,4 milliárd forintot kért az állam, amiben a főváros és a kormány megegyezett, 

2023-ra végső ajánlatként 8,6 milliárd forintot kért volna az Építési és Közlekedési Minisztérium. Ez 16 százalékos emelés lett volna.

 

KARÁCSONY Gergely
Fotó: MTI

A levelezésből úgy tűnik: a főváros tudatosan döntött a megállapodás helyett az együttműködés felszámolása mellett, ami miatt Karácsony Gergely főpolgármester rögtön a kormányt hibáztatta – írták a beszámolóban.

Draskovics Tibor korábbi pénzügyminiszter – aki Karácsony Gergely delegálására tölti be a BKK elnöki posztját négy éve – az Index birtokába került levelezésben azt írja: 

Több lehetséges forgatókönyvet kell felállítani, és hatásukat elemezni. Ezt a munkát én széles horizonton gondolom, akár a jelenlegi tarifapolitika alapvető átgondolását, az e-jegy-ügyek halasztását, a BKK szerepét is beleértve.

Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója a teljes igazgatóság számára kiküldött levelében rögzíti: „Végig szorosan egyeztettünk Tiborral.” 

Azzal folytatta:

a kormány ajánlata a három éve változatlan költségszint 1,2 milliárd forintos emelését jelentette volna, amit inkább elutasítottak, vállalva ennek következményeit a Budapest-bérletre és az agglomerációs együttműködésre.

 

Igazat mondott-e Karácsony, hogy a vita nem pénzügyi?

A levelezésből az Index azt a következtetést vonta le, hogy a főpolgármester nem mondott igazat. Felidézték, hogy Karácsony Gergely az RTL Híradó január elsejei adásában így fogalmazott: 

Valójában mi sem értjük, hogy mi történik. Van egy működő rendszer, ami mindenkinek jó, azonban Lázár Jánosnak lehet, hogy nem. A pénzügyi vitáknak, amik felmerülnek, semmi közük a Budapest-bérlethez.

Karácsony Gergely nemrég a Facebookon reagált a sajtóban megjelent hírre: a főpolgármester szerint a plusz 2,17 milliárd forint folyósítása mellett nem volt biztosítva a városnak járó 12 milliárd forintnyi közösségi közlekedést támogató pénz kifizetése, sem pedig az agglomerációs megállapodás meghosszabbítása. „Nincs semmilyen észérv a Budapest-bérlet megszüntetésére, a kormány a beborult költségvetését és a tönkrement MÁV helyzetét akarja Budapest kárára kezelni” – írta a politikus. 

Egyelőre márciusig használhatók a BKK-bérletek a helyközi járatokon

Korábban a Világgazdaság is megírta, hogy 

nem hosszabbítja meg a MÁV és a Volán a Budapesttel fennálló szerződést, amivel összehangolták a helyközi és a fővárosi közlekedést. Egy korábbi szerződés értelmében a MÁV és a Volán helyközi járatainak fővárosi szakaszain elfogadták a BKK jegyeit és bérleteit is. 

Az idei évtől ez a megállapodás megszűnt volna, vagyis Budapesten belül is jegyet kellett volna váltani a vonatokra, HÉV-ekre és sárga buszokra. Később megjelent a hír, hogy a BKK háromoldalú megállapodást kötött a MÁV-HÉV-vel és a Volánbusszal, amely biztosítja a jelenlegi tarifarendszer megőrzését, azaz maradt a Budapest-bérlet, majd jött a pontosítás: a megoldás átmeneti, legfeljebb március elsejéig, az új tarifarendszer bevezetéséig lesz érvényben.

Decemberig nyúlik vissza a Karácsony–Lázár-csörte 

A hír hallatán még decemberben Karácsony Gergely kiakadt. „Bravó. Így kell ostobaságból és kicsinyességből kicseszni sok százezer budapesti és környékbeli emberrel” – írta közösségi oldalán a főpolgármester. Szerinte éppen az ellenkezőjére lenne szükség, vagyis a főváros és az agglomeráció közösségi közlekedését még jobban össze kellene hangolni, és nem teljesen elhatárolni egymástól. 

Egy rádióinterjúban Lázár János megerősítette, hogy napirenden van a budapesti hibrid rendszer jövőjének a kérdése. Úgy fogalmazott, hogy a legnagyobb igazságtalanság a főváros és vidék között húzódik, mert a vidéki adófizetők pénzéből is finanszírozzák a budapesti közösségi közlekedést (az állam évi 12 milliárd forintot ad erre, miközben más nagyvárosokkal nem tesz így). 

Nem fair, hogy a vidék támogatja Budapestet, miközben az a leggazdagabb magyar város.

Áttételesen azt is megerősítette, hogy 

elszámolási vita robbant ki a fővárosi önkormányzattal.

„Amennyiben a városvezetés nem hajlandó fizetni azért, hogy a MÁV és a Volán járatai is szolgáltassanak a területén, akkor az egész rendszert át kell alakítani. Ha nem fizetik ki a számlát, másképp kell megoldani” – jelentette ki.

Vitézy: a főváros-vidék ellentét kiélezése lett a Budapest-bérlet jövőjéről szóló kérdésből

Minden évben visszatérő vita, hogy a BKK – Budapesti Közlekedési Központ – a Budapest-bérletek bevételeiből mennyi pénzt ad át az állami szolgáltatóknak azért, hogy a budapesti utasok a bérleteikkel az állami fenntartású HÉV-eket, kék és sárga Volánbuszokat és a MÁV Start vonatait is használhatják a fővároson belül, illetve ennek a vitának a másik fele, hogy a BKK mennyit von le ebből az összegből saját utastájékoztatási, jegyellenőrzési, -értékesítési tevékenységének költségei miatt.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.