Bár Oroszország a világ egyik legnagyobb energiaexportőre, belföldön az ellátás katasztrofális állapotban van, mivel az ukrajnai háború kitörése óta a kormány inkább a hadseregre költ, mint az infrastruktúrára – írta a Financial Times.

Russian Mi-8 helicopters fly over Novosibirsk during a rehearsal for the Victory Day parade on May 7, 2020. President Vladimir Putin had planned a major celebration for this year's 75th anniversary of the victory over Nazi Germany during World War Two, with world leaders in attendance as thousands of troops and tanks paraded through Red Square. The coronavirus forced him to postpone the parade and the day will now be marked only with military aircraft flying over major cities. (Photo by Rostislav NETISOV / AFP) infrastruktúra
Az orosz kormány télen is a hadseregre költ az infrastruktúra helyett.
Fotó: Rostislav Netisov / AFP

A Moszkva külvárosában található Klimovszkban, a Kremltől mindössze 50 kilométerre múlt hónapban mínusz 20 fokos hőmérsékletek mellett egy hétig több mint 170 épület fűtés nélkül maradt, körülbelül 40 ezer lakost érintve. Az eset nem egyedülálló, és az ehhez hasonló kimaradások a tél során egyre gyakrabban fordulnak elő Oroszország-szerte.

Ez gyalázatos az orosz kormány számára, amely a világ legnagyobb energiaexportőrét vezeti. Elfogadhatatlan, hogy az orosz emberek fűtés és meleg víz nélkül maradjanak a tél közepén

– írta Alekszandr Kinyev, független politikai elemző. írta Borisz Nadezsdin, az ellenzék egyik esélyes elnökjelöltje a Telegramon. S bár Vlagyimir Putyin elnök ígéretet tett a helyzet megoldására, a közművek problémája ritka muníciót adott a hatóságok bírálatához a háborús Oroszországban, ahol ilyesmiért akár börtönbüntetés is járhat.

A Szovjetunió idejéből megmaradt, elhanyagolt és alulfinanszírozott infrastruktúra több millió ember számára okoz gondokat. Hivatalos becslések szerint a teljes közműhálózat 45-60 százaléka szorul javításra, és ez a szám évről évre nő, ahogyan a baleseteké is.

A kommunális fűtési, villamosenergia-, gáz-, víz- és csatornaszolgáltatások mintegy kétharmadát a háztartások és a vállalkozások befizetéseiből finanszírozzák, és a Rosszija bank kezeli őket. A fennmaradó részt az állami, valamint a regionális költségvetésekből fedezik, amelyek gyakran maguk is hiánnyal küszködnek.

Az orosz építésügyi minisztérium szerint 2030-ig több mint százmilliárd dollár szükséges ennek a hálózatnak a korszerűsítéséhez, ami az idei évre tervezett összes költségvetési kiadás mintegy negyedének felelne meg.

De míg a védelmi kiadások az elmúlt évtizedben emelkedtek, és tavaly a teljes költségvetés több mint egyharmadát tették ki, a közművek finanszírozása ugyanebben az időszakban csak lassan nőtt, és 2023-ban a teljes kiadás 2,2 százalékát teszi ki – ami messze elmarad a szükséges beruházásoktól.

A fűtési problémák pedig csak a jéghegy csúcsát jelentik. Bár Oroszország a világ első számú gázexportőre, 83 közigazgatási régiójából csak 11 csatlakozik teljes mértékben a gázvezeték-hálózathoz.