A Momentum volt elnökét, Fekete-Győr Andrást másodfokon egy év börtönbüntetésre ítélték, amiért füstbombát dobott egy rendőrre. Kevéssé közismert, de ezek az eszközök nem veszélytelenek: irritálhatják a légzőrendszer egyes részeit, kémiai összetételüktől függően pedig akár egészségkárosító hatású füstöt is kibocsáthatnak magukból, amely rövid és hosszú távú problémák kialakulásához is vezethet, írja a Magyar Nemzet.
Bár Fekete-Győr András szerint ő csupán a véleménynyilvánítás szabadságával élt, amikor részt vett a tüntetésen, de fontos észben tartani, hogy továbbra is
hivatalos személy elleni erőszaknak számít a feladatukat ellátó rendőrök felé füstgránátot dobni. Nem véletlenül.
A lap megkereste Nagy László Tibor jogászt, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetőjét, aki elmondta, minden pirotechnikai eszköznek, így a füstbomba működésének is az az alapja, hogy kemikáliákat alakít égési melléktermékké, így gázt, hőt, fényt vagy hangot, illetve ezek kombinációját hozva létre. A füstbomba által generált füst tartalmaz nem fém és fém-oxidokat, egyes változatok fémsókat is, amelyek a legtöbbször nem kifejezetten ártalmas anyagok,
de előfordulhat olyan eset, hogy súlyosbítják a meglévő légúti problémákat, ha az ezt belélegző ember ilyennel rendelkezik. Esetükben kiválthatnak akut és krónikus mellékhatásokat is. Ezek az eszközök semmi esetre sem szolgálnak arra, hogy másokhoz vágjuk, illetve más személyekre irányítsuk őket. Arról nem is beszélve, hogy egy rendezvényen, a tömegben lehetetlen tartani azt a biztonsági távolságot, amely egy ilyen füstbombánál kötelező lenne.
A Magyar Nemzet emlékeztet egy olyan esetre, amiben súlyosan megsérült két nagymágocsi fiatal, akiknek a kezében füstgránát robbant fel. A pirotechnikai terméket egyik barátjuk adta a két fiatalnak, akik kézben tartva fotózkodtak volna a füstbombával. Az utcán állva a füstgránátot meggyújtották, majd az a lányok kezében felrobbant.
A baleset során maradandó kézsérülést szenvedtek
– adta hírül honlapján a rendőrség.
