BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Fészket rakott a Mavir és az E.ON

A Mavir azon dolgozik, hogy kevesebb madár ütközzön a távvezetékeinek, egyúttal műfészkeket is kirak a ragadozó madaraknak. Madárvédelemben az E.ON is igyekszik: például gólyafészkeket helyez el a villanyoszlopain.

Láthatóvá teszi a Duna környezetében lévő nagyfeszültségű távvezetékeket a magyarországi villamosenergia-rendszer üzemeltetője, a Mavir annak érdekében, hogy a madarak ne ütközzenek a vezetékeknek. A vonuló madarak biztonságát szolgáló, Danube Free Sky LIFE nevű Duna menti összefogás 2021-ben indult és 2026-ban zárul. A Mavir tevékenysége a Fertő-Hanság, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot keresztező távvezetékek térségére terjed ki.

Az E.ON már mintegy háromezer gólyapárnak kínál fészket. Fotó: E.ON

 

Áramtalanítani kellett a madáreltérítő felszereléséhez

A Mavirnak a munka megkezdése előtt madárvédelmi szempontból meg kellett határoznia a madárütközés veszélye miatt kritikus vezetékeket, és kijelölni a védelemmel ellátni kívánt szakaszaikat – olvasható a társaság honlapján. Műszaki okból kétféle madáreltérítő eszközre esett a választása. A hálózat legfelső vezetékeire (az ügynevezett védővezetőkre) nagyobb, ködben is messziről észrevehető, a szélben mozgó, RIB típusú madáreltérítők felszerelését tervezték. Mivel egy-egy távvezetéksoron csak egy-két ilyen vezetékkel kell számolni, a kritikus szakaszokra összesen 640 ilyen eszköz telepítését tűzték ki célul. Ez összetett feladatnak bizonyult, mert az eszközök telepítése csak a távvezeték kikapcsolása (feszültségmentesítése) esetén, bonyolult módon lehetséges. Az átviteli hálózat terheltsége miatt a vezetékek kikapcsolására kevés alkalom adódott.

Tájékoztató jelzés segíti a madarakat  

A távvezetékek áramvezetőire olyan madáreltérítőket terveztek telepíteni, amelyek kisebbek az előbbinél, ezért ezeket sűrűbben kell elhelyezni. Viszont visszaverik az ultraibolya fényt – amelyet a madarak hamarabb észlelnek –, naplemente után pedig fluoreszkálva fényt bocsátanak ki.  Az eszközöket drónnal telepítik, ehhez nincs szükség nehézgépekre, és a távvezetékeket sem kell kikapcsolni. Az érintett szakaszokra 3280 ilyen, KLAMP10 típusú madáreltérítőt telepített a Mavir. „Látható, hogy a jövő útja a madárvédelem területén is a dróntechnika, amely sokkal hatékonyabb, gyorsabb és biztonságosabb a hagyományos megoldásoknál” – hangsúlyozta a társaság.

Belakták a fészket a kerecsensólymok

A Mavirnál fészekmegfigyelési program is folyik. Ennek részeként a társaság már 12 éve élő, internetes közvetítést továbbít egy nagyfeszültségű távvezetékoszlopra kihelyezett műfészekből. A műfészek bérlője évek óta egy kerecsenpár, de laktak ott a korábbi években kabasólymok, vörös vércsék is, sőt egyszer egy vándor sólymot is lencsevégre kapott a kamera. A HD-kamerás élőkép a nap 24 órájában elérhető, akár mobilbarát verzióban is. (Az élő képes megfigyelés pillanatnyilag szünetel, de néhány nap múlva, március 1-jén újraindul.) 

A Mavir által elhelyezett, több mint 500 műfészekben a fokozottan védett kerecsensólymok mellett vércsék és más ragadozómadár-fajok is költenek.

 

A kerecsensólyom európai állományának több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel.
Fotó: E.ON

 

Az E.ON gólyában is utazik

Az E.ON távvezetékei is remekül megfelelnek műfészkek kihelyezésére. A társaság közleménye szerint ezekben az idén 3000 gólyapár fészkelhet. Azt, hogy pontosan hol kell a madarak érdekében beavatkozni, az E.ON, a nemzeti parkok és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei közösen határozzák meg. Az idei szezonban több mint száz ponton helyeznek ki új fészektartókat, a legtöbbet Baranya, Tolna és Somogy vármegyében. A viharban megsérült vagy leomlott fészkeket lebontják, és megerősítve építik újjá. Az E.ON által biztosított fészektartókra a Nemzeti Parkok természetőrei hajlékony vesszőből font fészekalapot erősítenek, hogy vonzó legyen a fészek a madaraknak. A fészekfonat pereme amellett, hogy a tojást és a fiókát védi, nem engedi, hogy a zuzmóból, mohából belehordott bélést a szél elfújja. 

A gólyák előszeretettel építik akár egy méternél is magasabb falúra a fészkeiket, amelyek súlya elérheti a több mázsát.

Ez veszélyt jelent a madarakra és az áramhálózatra egyaránt. A természetvédelmi szakemberek ilyenkor az E.ON segítségével fészekkikönnyítést végeznek, hogy a madarak biztonságosabban fészkelhessenek, és az áramellátást se veszélyeztessék. Az új fészektartókkal együtt idén már 3000-nél is több fészkelőhely várja a gólyapárokat az E.ON dunántúli és Pest megyei áramhálózati oszlopain.

A gólyák és más ragadozó madarak – vércsék, héják, baglyok – védelmében az E.ON az idei őszi-téli szezonban is folytatta azokat a hálózatfejlesztéseket, melyek a fészkek, illetve a vadász- vagy táplálkozóhelyek környezetében lévő hálózati elemek madárbaráttá tételét szolgálják. A burkolt szigetelésekkel, hosszú feszítőszigetelőkkel, madárkiülőkkel és szárnyterelőkkel az oszlopokat biztonságos kiülőpontként használhatják prédájukra lesve a ragadozó madarak. Az utóbbi hónapokban száznál több helyen végzett az E.ON ilyen jellegű madárbarát hálózati beavatkozást.

A szemétlerakó aranybánya a gólyáknak

Mivel a nagyvárosok környéki szemétlerakókat előszeretettel látogatják a gólyák táplálék reményében, tavaly az E.ON leszigetelte a kaposvári és a Nagykanizsa melletti hulladéklerakó oszlopait, az idén pedig Pest megyében visz a föld alá kábeleket. A pusztazámori szemétlerakó környékén akár 15-20 gólyapár is fészkel, a föld alá vitt kábelek miatt mostantól biztonságosabbá válik számukra a költés. 

Az év madarának választott kerecsensólyom európai állományának több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel.

Az E.ON újabb mesterséges költőládákat szerel a nagyfeszültségű oszlopaira, hogy segítse a vándor- és kerecsensólymok szaporodását. A 35 méter magasan elhelyezett költőláda több okból is vonzó a – saját fészket egyébként nem építő – sólyom számára. Masszív szerkezete megvédi a tojást és a fiókát az időjárás viszontagságaitól, gyöngykaviccsal leszórt aljában nem áll meg az esővíz, és benne zavartalanul, az embertől távol költhetnek a madarak. A mesterséges ládákban költő pároknak átlagosan egy fiókával többet sikerül felnevelniük, mint a természetes fészkekben.

Az energiacég az idén is segít a gólya- és sólyomfiókák gyűrűzésében, a munkát a madárvédelmi szakemberekkel egyeztetve júniusra ütemezte. A 2023–2024-es szezonban az E.ON Hungária csoport több százmillió forintot fordít madárvédelemre.

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.