A svéd ügyészség lezárta az Északi Áramlat 1. és 2. gázvezetékeknél 2022 szeptemberében történt robbanások miatt indított nyomozást, arra hivatkozva, hogy nincs illetékessége az ügyben – közölték a svéd hatóságok szerdán.
A nyomozást vezető ügyész, Mats Ljungqvist elmondta, hogy átfogó és alapos vizsgálatot folytattak le, és arra a következtetésre jutottak, hogy a svéd ügyészségnek nem hatásköre eljárni az ügyben. Hozzátette, hogy nem közölnek további részleteket a vizsgálat következtetéseiről vagy az esetlegesen gyanúba került személyekről. A vizsgálat lezárása és az, hogy az eredménytelenül zárult, már kedden kiszivárgott a német sajtóban.
Az ügyben Svédország mellett Dániában és Németországban is vizsgálatot indítottak a robbanások hátterének felderítésére. Ljungqvist közleményében kitért arra is, hogy szoros együttműködést folytattak a német nyomozókkal, és ennek keretében
átadtak a németeknek olyan anyagokat, amelyeket majd bizonyítékként tudnak felhasználni.
Németországot és Oroszországot a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat 1. és az Északi Áramlat 2. gázvezetéken 2022. szeptember 26-án történtek robbanások, Svédország és Dánia gazdasági övezetében.
Azt gyorsan megállapították, hogy szándékos merénylet történt, ám a felelősöket mind ez idáig nem nevezték meg. Az ügyben az orosz főügyészség is eljárást indított, nemzetközi terrorcselekmény címén, Moszkva szerint az angolszász országok állnak a robbantás mögött. A német sajtóban pedig olyan információk jelentek meg, mely szerint az ukrán titkosszolgálatok lehetnek a háttérben.
A két vezetékpár évi 110 milliárd köbméter földgáz szállítására volt alkalmas. Az Északi Áramlat 1. 2012-től működött, az Északi Áramlat 2. építését 2021-ben fejezte be a Gazprom orosz energiavállalat, de az Ukrajna ellen indított háború miatt használata soha nem kezdődött meg. A robbanás idején ugyanakkor az Északi Áramlat 1. sem működött, ugyanis korábban Oroszország meghibásodásra hivatkozva leállította a szállításokat a vezetéken.
