BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tovább romlik a fronton az ukrán haderő helyzete

Tovább romlik a katonai helyzet a délkelet-ukrajnai, mintegy ezer kilométeres frontszakaszon, kiváltképpen a középső, donyecki részeken. Oroszországi források szerint (amelyeket az ukránok cáfolnak) elesett a Krinkinél kialakított ukrán hídfőállás is a Dnyeper folyó bal partján.

A moszkvai megszálló csapatok két okból támadhatták és foglalhatták el Avgyijivkát, a Donyeckkel csaknem egybeépült, valaha 31 ezres kisvárost. 

Military mobility on Ukraine's Avdiivka frontline
Szovjet időkből származó emlékmű Avgyijivka romjainál.
Fotó: Anadolu via AFP

Egyrészt, hogy hátrébb szorítsák Donyecktől az ukrán tüzérséget, amely innen rendszeresen lőtte a Don-medence (Donbasz) legnagyobb, csaknem egymilliós városát, Donyecket. A csöves és a nem irányított lövedéket használó rakétatüzérség hatásos, többé-kevésbé pontos lőtávolsága 10-15 kilométer. Azon felül minden egyes plusz kilométer jelentősen rontja a kilőtt gránát, robbanófej célpontosságát. 

A másik ok az lehet, hogy 

Avgyijivkát még a 2013–2014-es változások előtt jelentős erődítménnyé építették ki. 

Ugyanis Ukrajna két nagyon fontos főútvonala, az országot kelet–nyugati irányban átszelő és Ungvárnál, a magyar és a szlovák határ térségében végződő E50-es és az északra tartó, Szlovjanszk előtt az M03-as autópályába becsatlakozó H20-as főút között fekszik a település. Az E50-estől 5 kilométerre, a H20-astól 2-3 kilométerre, azaz jóval a tüzérség hatásos lőtávolságán belül van mindkét, az ukrán hadsereg utánpótlása szempontjából fontos közút. 

Avgyijivka jelentős vasúti csomópont is. Hetven kilométeres körzetében közvetlen vasúti összeköttetése van Ilovajszkkal (39 kilométer), Kosztyantinivkával (42 kilométer), Debalceve rendezőpályaudvarral (56 kilométer), Volnovahával (61 kilométer) és Popasznával (72 kilométer). 

Harc a Dnyperért

Hivatalos moszkvai bejelentés szerint az orosz csapatok felszámolták a Krinkinél (Herszontól körülbelül 20 kilométerre, folyásnak felfelé) kialakított kis ukrán hídfőállást a Dnyeper bal partján. Az ukrán vállalkozás eleve reménytelen volt. Itt, közel a torkolathoz a folyó már legalább olyan széles, mint a Duna Budapestnél. Néhány amerikai rohamcsónakkal, könnyű fegyverekkel, hatékony légi támogatás nélkül végrehajtva a hídfőállás-küldetést – öngyilkos misszió. A moszkvai közlemény és a fotók tanúsága szerint a támadók nehéztüzérséggel ágyúzták az ukrán hídfőállást. Az életben maradhatott néhány ukrán katonának felajánlották a megadást. A videóklipen két fegyveres orosz katona látható egy romos épület előtt, amint orosz zászlót és az oroszországi tengerészgyalogosok lobogóját tartják. 

Ukrán hadseregforrások cáfolták a Krinkinél levő hídfőállás felszámolását. Ellenkezőleg, nagy tűzerejű ukrán támadásról, az oroszországi csapatok fejvesztett meneküléséről számolnak be. A DeepState nevű ukrán blogon közölt, angol feliratos videófelvételen két fegyvertelen katona látható, akik egy szétlőtt fás ligetben kitűznek egy orosz zászlót, majd futva elindulnak valahova. (Nem kideríthető, hogy az ukrán drónfelvételen látható két futó fegyvertelen katona azonos-e az oroszországi, a földről készített videófelvételen látható két kalasnyikovos katonával.) 

Hírek és álhírek

Nyikolaj Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka beszámolt a néhány nap leforgása alatt lelőtt hetedik korszerű oroszországi harci gépről ezúttal egy Szu–34-esről és megsemmisített személyzetéről. A legkorszerűbb orosz gépek sorozatos lelövéséről szóló, ugrásszerűen gyarapodó ukrán híreket független forrásból nem sikerült megerősíteni. Nincs információ arról sem, hogy miért szökött fel hirtelen a megsemmisített gépek száma. A Dzerkalo Nedelji című ukrán lapban megjelent közlemény szerint a hét lelőtt oroszországi gép elvesztése csaknem félmilliárd dolláros kárt okozott Moszkvának. 

Zhukovsky,,Moscow,Region,,Russia,-,August,16,,2011:,Demonstration,Flight
Bemutató repülésen egy Szu–34-es – az ukránok állítólag sorra szedik le az oroszok csúcsgépeit.
Fotó: Ilja Oszljakov

A helyzet mérlegelésénél figyelembe kell venni, hogy az őszi–téli időszak a régió időjárása, az esők, a havazás és a fagyok miatt nem kedvez  a nagyobb katonai műveleteknek. Ez is oka lehet, hogy a harcok a városok köré, a (nagyjából) kiépített úthálózattal ellátott régiókra összpontosulnak. A másik számításba veendő szempont az ukrán csapatok utánpótlási helyzete, az egyre akutabb tüzérségigránát-hiány. A Nyugat jelentősen elmérte a helyzetet, alábecsülte a háború, szövetségese, Ukrajna napi több ezret kitevő gránátszükségletét. 

Az utánpótlás elégtelensége főként a nagy erejű, 155 milliméteres tüzérségi lőszerben jelentkezik. Emiatt is Kijev fokozottan épít más eszközök, így a drónok bevetésére. Ukrajnának – korábbi repülőgépgyártó ipara fejlettsége miatt is jelentős drónépítő kapacitása van. A drónokhoz szükséges elektronikát a nyugati szövetségesek gond nélkül képesek szállítani. 

Itt érvényesült a hosszú frontvonal nyújtotta egyik előny: az orosz csapatok elégtelen légvédelme egyes frontszakaszokon. Ez leginkább a Krím félsziget 2500 kilométeres partszakaszain érvényes. Némely helyeken teljes mértékben hiányzik a légvédelem, a radarlefedettség, ami a légi és a tengeri (vízfelszíni) ukrán drónok bevetésének kedvez. Ukrán források szerint 

Moszkva a dróntámadások következtében elveszthette fekete-tengeri flottájának egyharmadát-egynegyedét. 

Ez azonban, mint a napi hadijelentésekből kiderül, eleddig nem hatott ki nagyobb mértékben az oroszországi csapatok harci teljesítményére. 

Két nagyváros a cél

Ukrán források szerint az oroszországi csapatok az elfoglalt Avgyijivkából nyugatra, Lasztocskine parányi települést érintve Szelidove, az E50-es útszakasz felé nyomulnak. Céljuk vélhetően a főút – mint utánpótlási útvonal – elvágása a térségben lévő ukrán csapatoktól. Távlatilag az oroszok a

két nagyvárost, az egymillió lakosú Dnyiprót és a háromnegyed milliós Zaporizzsját célozzák. 

Az utóbbi nagyváros bevételét tervezhetik (mert a Dnyeper innenső, bal partján van). Ám Dnyiprót, amely a határvonalnak tekintett Dnyeper folyó túlsó, jobb oldali partján van, nem valószínű, hogy közvetlen ostrom alá vétetik. Emellett a Szelidove és Donyeck közötti E50-es útszakasz megkönnyíti Moszkva csapatai utánpótlását Donyecken keresztül. 

Az amerikai think-tank, az ISW szerint 2026-ig az oroszországi csapatok előre akarnak nyomulni – bevéve Zaporizzsjt – a Dnyeper  vonaláig. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben délkeleten az Orihiv városát az északkeleti Kupjanszkig összekötő, nagyjából egyenes vonalig akarnak előrenyomulni, elfoglalva egy körülbelül húszezer négyzetkilométernyi területet. A fennmaradó 35-40 ezer négyzetkilométernyi részt pedig 2025–2026-ban vonnák ellenőrzésük alá. Ambiciózus elképzelés – ha igaz –, mert 2023-ban az oroszországi előrenyomulás (az ukrán ellentámadás lefékezését követően) a régióban nagyjából száz négyzetkilométeres terület (egyharmad Budapest) elfoglalását jelentette. 

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.