Amikor még az Egyesült Államok elnöke volt, Donald Trump engedélyt adott a CIA számára, hogy a titkosszolgálat rejtett műveletbe kezdjen a kínai közösségi médiában, abból a célból, hogy aláássa a kínai kormányba vetett bizalmat.
A művelet során a CIA egy kisebb csapatot állított össze, akik hamis internetes identitással igyekeztek a kínai kormányzatot és törekvéseit negatív színben feltüntető narratívát formálni, miközben kellemetlen titkokat osztottak meg a külföldi sajtóval.
A 2019-ben indult akciót a Reutersnek névtelenül nyilatkozó kormánytisztviselők azzal indokolták, hogy ellensúlyt akartak teremteni a kínai befolyás globális terjedésének. Ennek megfelelően az akció Kína mellett igyekezet befolyásolni a közvéleményt Délkelet-Ázsiában, Afrikában és a Csendes-óceán déli részén is.
A CIA ügynökei lelkesen terjesztették a Kínai Kommunista Párt (KKP) korrupciójáról szóló híreszteléseket vagy szidalmazták az Út és Övezet Kezdeményezés korrupt és pazarló projektjeit. A tisztviselők szerint ugyanakkor
a megszólalások tényeken alapultak, csak azokat hírszerzők hozták nyilvánosságra, fedett identitás alól.
Kínán belül pedig a cél az volt, hogy a vezetőkben paranoiát idézzenek elő, rákényszerítve ezzel őket arra, hogy még több erőforrást fordítsanak az internet ellenőrzésére.
Hivatala alatt Trump keményebb hangnemet ütött meg Kínával szemben mint elődei, így annyira talán az sem meglepő, hogy a CIA bevetésétől sem riadt vissza. A kémszervezetek a hidegháború alatt rendszeresen hajtottak végre olyan akciókat a keleti blokkban, melyek a közvélemény befolyásolását célozták. Kelet-Németországban
a CIA egy asztrológiai lapot is kiadott, amelyben rendszeresen jelentek meg kommunista vezetőkkel szembeni baljós előrejelzések.
A tisztviselők szerint amikor Trump a művelet mellett döntött, akkor már az amerikai szolgálatok évek óta kongatták a vészharangot azzal kapcsolatban, hogy hogyan szerez befolyást vesztegetésekkel vagy fenyegetésekkel a fejlődő országokban vagy éppen hogyan próbálja meg az amerikai közvéleményt is alakítani. Az idei elnökválasztáson is jó esélyekkel induló Trump kampánya során azt ígérte, hogy a korábbinál is keményebb lesz Kínával szemben.
Egy volt vezető CIA-elemző ugyanakkor a Reutersnek elmondta, hogy nem veszélytelen egy ilyen akció, hiszen Kína gazdasági hatalmát használva is visszaüthet, mint tette azt Ausztráliával szemben, amikor az vizsgálatokat sürgetett a koronavírus-járvány eredetével kapcsolatban.
Az, hogy Trump elvesztette a 2020-as elnökválasztást, nem jelenti biztosan, hogy a művelet véget ért, hiszen a titkos akciók gyakran túlélik az azt engedélyező elnök hivatali idejét. Chelsea Robinson, a CIA szóvivője nem kívánta kommentálni a Reuters értesüléseit a program létezéséről, céljairól vagy hatásáról.
