Egy évtizeddel ezelőtt Barack Obama amerikai elnök 53 éves volt, a kínai Hszi Csin-ping és az orosz Vlagyimir Putyin pedig a hatvanas évei elején járt. De Enrique Pena Nieto mexikói elnök is csak 47 éves volt akkoriban. Ki gondolta volna, hogy még 2024-ben is boomer vezetők uralják a világot? És az amerikai elnökválasztás egy 77 éves és egy 81 éves aggastyán csatáját ígéri.
Világszerte sok olyan ország van, ahol a magas szavazati küszöb akadályozza az új pártok és új politikusok színre lépését
– mondta Ben Bland, a Chatham House brit agytröszt ázsiai–csendes-óceáni programjának igazgatója.
Lehangoló látni, hogy milyen kevés fiatal vezető és friss ötlet jelenik meg, miközben az előttünk álló kihívások és a változások üteme dinamikus válaszokat kíván
– tette hozzá.
Amerikában már külön műfaja lett az öregecske washingtoni vezetők nyelvbotlásairól szóló tudósításoknak. Biden elnök Egyiptom és Mexikó vezetőjét keverte össze, míg kihívója Trump volt elnök két közismert republikánus politikus nevét cserélte fel a közelmúltban.
Nincs könnyű dolguk az ambiciózus fiataloknak az amerikai kétpártrendszerben, mert általában alulról kell kezdeniük a két politikai tábor egyikében. Lényegében elképzelhetetlen olyan gyors karrier, mint a francia Emmanuel Macroné, aki saját politikai pártot alapított, s 39 évesen az ország legfiatalabb elnöke lett.
Európában azért nem annyira ritkák a fiatalabb vezetők.
Olaszország jobboldali miniszterelnöke, Giorgia Meloni tavalyelőtt 45 évesen lett miniszterelnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 46 éves.
Két értékrend csap össze. Sokaknak szimpatikusak az idősebb vezetők, előrehaladott korukat értékként kezelik, mondván, a világdiplomácia sokdimenziós sakktábláján tapasztalatra van szükség. Ezzel szemben a másik oldal megkérdőjelezi, hogy az idősebb generáció elnökei és miniszterelnökei képesek-e vezetni országukat a mesterséges intelligencia és az éghajlatváltozás által viharosan újradefiniált 21. századi világban.
Politológusok attól tartanak, hogy a fiatalok eltávolodnak a politikától, ha a paletta nagyszüleik generációjának politikusaira korlátozódik. Könnyen
kialakul az elidegenedés ördögi köre.
Mivel az idősebb jelöltek miatt csökken a fiatal szavazók részvételi aránya, ezért a politikusok egyre kevésbé fókuszálnak a fiatalok problémáira. Akik még jobban eltávolodnak a politikától.
Japán és német kutatások azt mutatják, hogy a fiatalabb önkormányzati vezetők általában több kiadást szavaznak meg a fiatalokat érintő kérdésekre. Japánban például azt találták, hogy az 50 év alatti polgármesterek vezette japán önkormányzatok nagyobb valószínűséggel fordítanak pénzt az állami napközi otthonok hosszú várólistáinak megoldására.
Ha több fiatalt vonnak be a települések irányításába, akkor az önkormányzatok többet foglalkoznak olyan alulfinanszírozott területekkel, mint a gyermekgondozás
– mondta Japánról Charles McClean, a Yale Egyetem posztdoktori munkatársa.
Néhány idősebb politikus megpróbálja áthidalni a korkülönbséget. Például Biden amerikai elnök a második világháború idején született, de nemrégiben csatlakozott a TikTokhoz egy videóval a Super Bowlról,
„lol hey guys”
felirattal. Ugyanezen a sporteseményen felrobbantotta az Instagramot egy bejegyzéssel, melyben szóvá tette, hogy elege van a zsugorflációból, melynek nyomán kevesebb csipszet tesznek a zacskóba.
Prabowo Subianto, a 72 éves volt tábornok, aki februárban megnyerte az indonéziai elnökválasztást, az Instagramon ölelgette a macskáját, s kampányvideója vírusként terjedt a neten.
Nehéz kiszorítani a boomer nemzedéket a politikából, bár tíz-tizenöt éves távlatban természetes módon kihalnak
– jósolja Kevin Munger, a Pennsylvania Állami Egyetem politikatudományi adjunktusa.
Érdekes módon a baby boomer nemzedék a tőzsdék befektetési mintázatát is átrajzolta. Korábban a részvénybefektetés a kockázatvállaló fiatalok sportja volt, az öregek meg kötvényeztek. Nos, a boomer generáció a Fed kamatemelési periódusa idején sem engedte el részvényeit, amikor felértékelődtek a kötvények és a készpénz. Így már igazi
baby boomer buli lett a részvénypiac,
ahol a 65 évesnél idősebb amerikaiak kétharmada rendelkezik saját tőkével egyéni részvényeken, befektetési alapokon vagy nyugdíj-megtakarítási számlákon keresztül.
