A generációs mintázatok a tőzsdén is kirajzolódnak. A Gallup felmérése szerint a 65 évesnél idősebb amerikaiak kétharmada rendelkezik saját tőkével egyéni részvényeken, befektetési alapokon vagy nyugdíj-megtakarítási számlákon keresztül. A 2008-as pénzügyi válság előtt ebben a korcsoportban csak minden második amerikai volt részvénytulajdonos. Valójában ez az egyetlen korcsoport, amelynek nőtt a részvénykitettsége a jelzálogpiaci válság óta. Ami azért érdekes, mert a hagyományos tőzsdei gondolkodás szerint a kockázatos eszközök a fiatalok befektetései, míg az öregeknek inkább kötvénytúlsúlyt javasolnak.
Az elmúlt évtized a zéró kamatokról szólt, s csak a tőzsdék kínáltak pozitív hozamot. Ezért
sokan elhagyták a régi „100 mínusz életkor” részvényallokációs szabályt.
És jól tették, hiszen a széles piacot leképező S&P 500 részvényindex teljes hozama mostanáig több mint 700 százalék volt a 2009 tavaszi mélyponthoz képest, miközben a Bloomberg U. S. Aggregate Bond kötvényindex teljes hozama csupán 46 százalék.
Bár a Fed kamatemelési periódusa felértékeli a kötvényeket és a készpénzt, a baby boomer generáció mégsem tudja elengedni a részvényeit, amit a FOMO jelenség is erősít, félnek, hogy lemaradnak valamiről.
A baby boomer generáció egyre több tagja lép nyugdíjkorba, s viszi magával a részvényeit
– mondta Jeffrey Jones, a Gallup vezető szerkesztője. A baby boomerek az Egyesült Államok háztartások tulajdonában lévő egyedi vállalati részvényeinek és részvényalapjainak 56 százalékát birtokolták 2022 végén a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve adatai szerint.
A második világháború utáni
jóléti korszakban született baby boomerek eleve is magasabb részvénytulajdonosi rátával rendelkeztek,
mint az előző, úgynevezett néma generáció, amelynek gyermekkori életkörülményeire rányomta bélyegét a nagy világgazdasági válság, majd a második világháborús hadiipari erőfeszítés.
Sok baby boomer az 1980-as évek tőzsdei sikerei idején vált befektetővé. Tanúi voltak a piaci összeomlásoknak – az 1987-es fekete hétfőtől a dotcom-buborék kipukkadásáig, a 2008-as pénzügyi válságon át a Covid-járvány kezdetéig –, de azt is látták, hogy
a részvények újra és újra magukhoz térnek és felívelnek.
Azok, akik életük során magas tőzsdei hozamokat tapasztaltak, magasabb pénzügyi kockázattűrésről számoltak be, s nagyobb valószínűséggel fektetnek a tőzsdére, továbbá portfóliójuk nagyobb részét tartják részvényekben – olvasható Ulrike Malmendier és Stefan Nagel egyetemi professzorok tanulmányában.
A baby boomerek egy bikapiac kezdetén váltak befektetővé, s az összeomlásokat követő felívelések megerősítették azt az elképzelésüket, hogy a részvények biztonságos befektetések
– mondta Gina Bolvin, a Bolvin Wealth Management Group elnöke. A tőzsdére való belépésük egybeesett az indexalapok emelkedésével, diverzifikált, passzív befektetési lehetőségeket kínálva. Az olyan brókercégek felemelkedése, mint a Charles Schwab az 1980-as években,
olcsóbbá és könnyebbé tette a részvényvásárlást.
Eközben az olyan hírcsatornák, mint a Financial News Network vagy a CNBC, széles közönséghez juttatták el a piacközpontú műsorokat.
A munkáltatói fedezetű nyugdíjak visszaszorulása is a nyolcvanas években indult, ami ösztönözte az egyéni befektetéseket. Ráadásul, az Egyesült Államokban a várható élettartam nőtt, ezért az idősebb amerikaiaknak gyakran hosszabb ideig kell finanszírozniuk a nyugdíjas éveiket, mint a korábbi generációknak.
