A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés, de az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amit mi biztosítunk, azonban ez nem tesz minket az orosz-ukrán konfliktus részesévé – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön a tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását lezáró sajtótájékoztatóján.
A főtitkár hangsúlyozta: az ukrajnai harctéri helyzet továbbra is súlyos, Kijevnek több légvédelemre, lőszerre és segélyre van szüksége. Üdvözölte, hogy a szövetségesek további hozzájárulásokat tettek Ukrajna védelme érdekében: Németország 600 millió eurós tüzérségi támogatását, 10 ezer drónt az Egyesült Királyságtól, hadijárműveket Franciaországtól, valamint Finnország szerdán bejelentett 188 millió eurós segélycsomagja.
Stoltenberg szerint még ennél is többet kell tenni. Hozzátette: ki kell alakítani egy olyan struktúrát, amely lehetővé teszi a nagyobb átláthatóságot és kiszámíthatóságot Ukrajna támogatása terén, pénzügyi kötelezettségvállalással alátámasztva. Mint mondta, Oroszország még több csapatot mozgósít,
ezért van sürgős szükség keleti szomszédunk azonnali támogatására.
A főtitkár szerint alapvetően két forgatókönyv lehetséges: az egyik, hogy a NATO-szövetségesek képesek több támogatást mozgósítani, így Ukrajna több területet tud visszaszerezni. A másik pedig az, hogy nem: ebben az esetben újra fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország még több területet foglal el, ami még veszélyesebb helyzetet eredményez.
A főtitkár hangsúlyozta, hogy Ukrajnában főként a légvédelmet kell erősíteni, ezért a szövetségesek megvizsgálják, van-e mód arra, hogy további légvédelmi rendszereket – különösen Patriot rendszereket – biztosítsanak. Stoltenberg, miután csütörtökön tanácskozást folytatott a szövetség ázsiai-csendes-óceáni partnereivel, felhívta a figyelmet, hogy e térség biztonsága szorosan kapcsolódik a NATO-tagállamok biztonságához.
Szerinte ezt az ukrajnai háború nagyon világosan mutatja, mivel Kína támogatja az orosz hadigazdaságot, kettős rendeltetésű felszereléseket szállít, amelyeket az orosz ipar is használ, cserébe Moszkva jelzálogba adja a jövőjét Pekingnek. Hozzátette: az ázsiai-csendes-óceáni régió vezetői is egyetértenek abban, hogy ami ma Ukrajnában történik, az holnap az ő térségükben is bekövetkezhet.
Közel ötmillió ukrán van külföldön a háború miattCsaknem ötmillió ukrán van külföldön a háború miatt, és jelentős részük nem tervezi a hazatérést – közölte kedden az ukrán Gazdasági Stratégiai Központ. Az ukránok nagy része Németország és Lengyelország irányába hagyta el a háború sújtotta országot. A menekültek túlnyomó többsége nő és gyermek, a nők 13 százaléka 35–44 éves. |
