Nem küldenek nyugati katonákat Ukrajnába – jelentette ki David Cameron brit külügyminiszter a BBC podcastjában. Hozzátette: a jövő héten az Egyesült Államokba látogat, és sürgetni fogja a kongresszust, hogy adjon több pénzügyi támogatást Kijevnek, ami szerinte megváltoztathatja a háború menetét. A politikus kijelentette, hogy a hozzájárulásuk segítségével keleti szomszédunk visszafoglalhatja a területét.
Cameron hangsúlyozta, hogy támogatás nélkül Ukrajna elveszítheti a háborút, ezért fontos, hogy Kijev minél előbb megkapja a szükséges szállítmányokat. A korábbi miniszterelnök sikernek nevezte, hogy egyre több NATO-tagország költi a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát védelmi kiadásokra. A brit külügyminiszter kijelentése megerősítette, hogy Emmanuel Macron francia elnök egyedül maradt.
Macron még február végén vetette fel azt, hogy szükség lehet a nyugati országok katonai jelenlétére Ukrajnában. Több európai ország, például Svédország, Németország és Szlovákia is elhatárolódott a kijelentésétől, illetve a NATO-főtitkár is jelezte, hogy nem tervezik harcoló csapatok küldését Ukrajnába. Az Egyesült Államok is közölte: nem amerikai katonák, hanem a katonai segélyek hozhatják el a győzelmet Kijevnek.
Macron ennek ellenére nem állt le, márciusban is arról beszélt, hogy egy bizonyos ponton az orosz erőkkel szemben szükség lesz szárazföldi műveletekre. A francia elnök azonban hiába igyekezett a keménykezű vezető látszatát kelteni, a népszerűsége nagyot zuhant az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos kijelentései miatt.
Az olasz védelmi miniszter két hete reagált a francia államfő kijelentésére: szerinte a 60 milliós Olaszországban kevesen állnak készen háborúba menni, ezért ők sosem küldenek Ukrajnába csapatokat. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szintén kizárta, hogy magyar katonák harcoljanak keleti szomszédunkban. Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig a közösségi médiában feltöltött videójában kijelentette:
Magyarország nem telepít katonákat Ukrajnába.
A francia elnök szavaira Oroszország többször is reagált: Moszkva jelezte, hogy ha NATO-alakulatok teszik a lábukat Ukrajna földjére, akkor az a harmadik világháborút jelenti. Ma pedig telefonon egyeztetett a francia és az orosz védelmi miniszter, és Szergej Sojgu óva intette Párizst attól, hogy csapatokat telepítsen Ukrajnába.
A NATO közvetlenül nem vesz részt az ukrajnai háborúban, ám számos téren segíti Ukrajnát. A katonai szövetség fegyvereket, lőszereket és a bonyolultabb fegyverek kezelését biztosítja az ukrán hadseregnek. Moszkva ezeket még nem tekintette úgy, hogy a Nyugat beszállt volna a háborúba, ellenkező esetben már megtámadták volna ezeket az országokat az orosz vezetők korábbi kijelentései alapján.
Közel ötmillió ukrán van külföldön a háború miattCsaknem ötmillió ukrán van külföldön a háború miatt, és jelentős részük nem tervezi a hazatérést – közölte kedden az ukrán Gazdasági Stratégiai Központ. Az ukránok nagy része Németország és Lengyelország irányába hagyta el a háború sújtotta országot. A menekültek túlnyomó többsége nő és gyermek, a nők 13 százaléka 35–44 éves. |
