Egyebek között a náci bűnösök felett ítélkező nürnbergi bíróság mintájára kívánnak az afrikai és a karibi országok egy olyan ad hoc nemzetközi törvényszéket felállítani, amely a rabszolga-kereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményeket vizsgálná, az elképzelést kidolgozó ENSZ-testületet ráadásul az Egyesült Államok is támogatásáról biztosította – írja a Reuters.

New,,York,,Ny,,Usa,-,September,24,,2016,-,United
Az ENSZ New York-i épülete, itt készülnek a rabszolgaság jóvátételére / Fotó: Shutterstock

Összefogtak a karibi és az afrikai országok

Az ENSZ afrikai származásúakkal foglalkozó állandó fóruma tavaly júniusban hivatalosan is javasolta a különleges bíróság létrehozását – mondta a hírügynökségnek Eric Phillips, a 15 tagállamot tömörítő Karibi Közösség (CARICOM) rabszolgasággal kapcsolatos jóvátételi bizottságának egyik alelnöke.

A bíróság hatáskörét még nem határozták meg, de az ENSZ-fórum egy előzetes jelentésében azt javasolta, hogy alapvetően a rabszolgaság, az apartheid, a népirtás és a gyarmatosítás miatti jóvátételekkel foglalkozzon.

Phillips szerint a CARICOM és az Afrikai Unió (AU), amely az afrikai kontinens 55 nemzetét tömöríti, jelenleg azon dolgozik, hogy az ENSZ-tagok minél szélesebb körben támogassák az elképzelést.

A támogatók szerint a különleges ENSZ-törvényszék segítene a jogi normákat megállapítani az összetett nemzetközi és történelmi jóvátételi követelésekre, míg az ellenzők többek között azzal érvelnek, hogy a mai államok és intézmények már nem tehetők felelőssé a rabszolgaságért.

A rabszolga-kereskedelem részes országai ellenzik a jóvátételt

Azt persze a támogatók is elismerik, hogy nem lesz könnyű létrehozni a nemzetközi bíróságot.

Hatalmas akadályok tornyosulnak még előttünk

– mondta Martin Okumu-Masiga, az Afrikai Bírák és Jogászok Fórumának (AJJF) főtitkára, amely fórum a jóvátétellel kapcsolatos tanácsokat ad az AU-nak.

Az akadályok közé tartozik többek között a rabszolga-kereskedelemben részt vevő országok együttműködésének a biztosítása, de nem lesz egyszerű megtalálni az adott esetben több száz éve elkövetett bűncselekmények felelőseit sem, illetve jogorvoslati lehetőséget nyújtani a majdani ítéletekkel szemben. A nürnbergi perekkel ellentétben ugyanis az egykori rabszolgák közül ma már senki sem él.

A brit külügyminisztérium szóvivője a bíróság létrehozásának ötletével kapcsolatban ugyan elismerte országa szerepét a rabszolgaság fenntartásában, de hozzátette, hogy a szigetország nem hajlandó jóvátételt fizetni, ehelyett inkább a tanulságokat vonnák le a múltban elkövetett hibákból, hogy a „mai kihívásokat” megfelelően kezelhessék.

A jóvátétel hívei szerint azonban a nyugati országokat, amelyek közvetve a mai napig hasznot húznak a rabszolgaságból, mindenképpen felelősségre kell vonni, különösen a faji megkülönböztetés miatt. Az ENSZ tanulmányai szerint ugyanis a rasszizmust, az elszegényedést és a gazdasági elmaradottságot az érintett országokban főként a transzatlanti rabszolgaság hosszú távú következményei okozzák.

Az ENSZ és az kedvezően nyilatkozott

Az ENSZ vezetése újabban szintén kiáll a jóvátétel mellett.

Szorgalmazzuk a jóvátételi igazságszolgáltatási irányelvek megalkotását, hogy segítsünk leküzdeni a kirekesztést és megkülönböztetést

– mondta Antonio Guterres ENSZ-főtitkár március 25-én.
„Egyetlen olyan ország sem számolt el még teljes mértékben a múltjával, amelynek örökségéhez tartozik a rabszolgaság és a gyarmatosítás” – fűzte hozzá Liz Throssell, az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának szóvivője.

A potenciálisan a vádlottak padjára ültethető országok közül Hollandia tavaly bocsánatot kért a rabszolga-kereskedelemben játszott szerepéért, és bejelentette, hogy nagyjából 200 millió dolláros kártérítési alapot hoz létre a múlt feldolgozása érdekében.

A francia kormány nem kívánt nyilatkozni a Reutersnek, Portugália, Spanyolország és Dánia kormánya pedig válaszra sem méltatta a hírügynökséget.

Eközben az Európai Unió megállapította, hogy a transzatlanti rabszolgaság az emberiség elleni bűncselekmény volt.

Az 1945 utáni nürnbergi pereket követően az ENSZ két ad hoc törvényszéket hozott létre: az egyiket az 1994-es ruandai népirtás, egy másikat pedig a volt Jugoszláviában az 1990-es években elkövetett háborús bűnök elkövetőinek felelősségre vonására.