Az izraeli hadsereg megtiltotta az összes harcoló egységnek, hogy szabadságra küldje a katonákat. Az izraeli kormányszóvivő pedig közölte: az ország az összes forgatókönyvre felkészült, és erővel válaszolnak minden Izrael elleni támadásra. A lépés előzménye, hogy a zsidó állam a héten légicsapást mért az iráni konzulátusra Damaszkuszban, az akcióban két iráni tábornok és öt katonai tanácsadó halt meg.
Az iráni legfelsőbb vezető, Ali Khamenei ajatollah bosszút esküdött. Teherán esetleges megtorlása felvetette egy szélesebb körű, az egész Közel-Keletre kiterjedő háború veszélyét, mivel a légicsapást a perzsa állam nem hagyhatja válasz nélkül. Ugyanakkor két, neve elhallgatását kérő iráni forrás azt mondta a Reutersnek, hogy a teheráni reakció célja az eszkaláció elkerülése lesz.
Eddig Irán elkerülte, hogy közvetlenül belépjen a harcba, bár helyi szövetségesei többször támadtak izraeli és amerikai célpontokra. Az elemzők szerint az ország vezetése nem akar totális háborút Izraellel vagy az Egyesült Államokkal, amely veszélyeztetné hatalmának megtartását, és továbbra is helyi szereplőket használna arra, hogy kisebb támadásokat hajtson végre Izrael ellen.
Az amerikai tisztviselők elárulták a hírügynökségnek: még nem kaptak olyan értesüléseket, amelyek arra utalnának, hogy a Teherán által támogatott csoportok amerikai katonákat akartak volna célba venni. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy több iráni tartományban is harcokat kezdeményezett egy szunnita terrorszervezet, így az iráni hadseregnek különösen rosszul jönne egy háború.
Barátból ellenség
Izrael és Irán az 1950-es évektől kezdve, az utolsó iráni uralkodó, Mohammad Reza Pahlavi sah uralkodása idején szövetségesek voltak, de a barátságnak az 1979-es iráni iszlám forradalom gyorsan véget vetett. Az ország új vezetői határozottan Izrael-ellenes álláspontot foglaltak el, és a zsidó államot imperialista hatalomnak minősítették a Közel-Keleten.
A perzsa állam rendszeresen támogatja az Izrael ellen harcoló csoportokat, a palesztin Hamászt, valamint a libanoni Hezbollah milíciát. Tovább rontja a helyzetet, hogy Izrael az iráni atomprogramot, a lehetőséget, hogy Iránnak atomfegyvere lesz, egzisztenciális fenyegetésnek tartja. Izrael többször is nyilvánvalóvá tette, hogy ha Irán eljutna az atomfegyver kifejlesztésének határára,
akkor légierővel támadnák a nukleáris létesítményeket.
Az ország hasonlóan járt el Irak esetében 1981-ben és Szíriában 2007-ben. Szintén vitás pont, hogy a szíriai polgárháborúban Irán katonai jelenlétet épített ki az országban, hogy támogassa szövetségesét, Bassár el-Aszad elnököt, és megkönnyítse a Hezbollahnak szánt fegyverek szárazföldi szállítását Iránból Irakon és Szírián keresztül Libanonba.
A fegyverek áramlásának megállítása és az északi határán lévő ellenséges jelenlét ellensúlyozása érdekében Izrael több száz csapást hajtott végre Szíriában a fegyverszállítmányok és más célpontok ellen.
Hogy áll boszút Irán Izraelen?Irán dilemma előtt áll a szíriai nagykövetsége elleni izraeli támadást követően: hogyan vágjon vissza anélkül, hogy szélesebb körű konfliktust robbantana ki? Teherán előtt többféle opció áll: rászabadíthatja az érdekkörébe tartozó milíciákat az izraeli és az amerikai erőkre, felhasználva őket arra, hogy közvetlen csapást mérjen. |
