Az elmúlt hetekben a tizenévesek elleni gyilkosságok, a kábítószerrel kapcsolatos lövöldözések, a fokozott terrorfenyegetettség és a tengerentúli Új-Kaledónia területén zajló halálos tüntetések uralták a médiát – gyakorlatilag hazavágva Emmanuel Macron francia elnök európai parlamenti választási kampányát.
Macron így hiába próbálja győzködni a választókat, hogy támogassák EU-párti elképzelését. Az elnök víziója egy erős, természetesen Franciaország-központú blokkot hozna létre. Ehhez azonban mindenekelőtt belföldön kellene megerősödnie, ami nem lesz könnyű, mert a Marine Le Pen által irányított radikális szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (Rassemblement national, RN) megszilárdította előnyét Macron pártjával szemben a közvélemény-kutatásokban. A lapok szalagcímei a félelemről, a terrorról szólnak.
Ha megkérdezed a szüleidet, nagyszüleidet vagy barátaidat, miről beszélnek, nem Európáról, hanem arról, ami Eure megyében történt, ahol fegyveresek megöltek két börtönőrt egy rendőrségi furgonra lesből támadva
– mondta Benjamin Haddad, Macron Reneszánsz pártjának képviselője a Politico című lapnak.
A bűnözéssel és erőszakkal kapcsolatos hosszú távú tendenciák Franciaországban ugyan csökkenő trendet mutatnak, viszont a közelmúlt eseményei nyomán az átlag választópolgár ebből vajmi keveset érzékel.
Áprilisban a közép-franciaországi Chateauroux városában halálra késeltek egy 15 éves fiút, miután állítólag nem volt hajlandó odaadni a telefonját a támadónak. Az állítólagos gyanúsított egy „afgán származású” fiú volt – mondta az AFP francia hírügynökségnek egy, a nyomozáshoz közel álló forrás. Ez arra késztette a szélsőjobboldali Nemzeti Összefogás elnökét, hogy az Afganisztánból érkező bevándorlás leállítására szólítson fel, beleértve a menedékkérőket is. Az érv: ez a népesség
nem hoz hozzáadott értéket a francia társadalom számára.
A gyanúsított édesanyja állítólag maga is részt vett a halálos támadásban.
Macron defenzívában
A tét nemcsak az Európai Parlament összetétele és az uniós jogalkotás jobbratolódása, hanem potenciálisan Franciaország jövője is: a közvélemény-kutatások szerint ugyanis Le Pen megnyerheti a következő, 2027-es elnökválasztást, és a Nemzeti Tömörülés jövő hónapban várható elsöprő győzelme az Élysée felé repítené őt. Nem mintha az elnök nem próbálkozott volna. Az év elején Macron a 35 éves Gabriel Attalt nevezte ki miniszterelnöknek abban a reményben, hogy újrakezdheti romokban heverő második ciklusát, és egy kemény, népszerű és fiatal ellenfelet állíthat ki az RN feltörekvő csillagával, Jordan Bardellával szemben.
Attal be is dobta a nehézfegyverzetet, azzal vádolva a szélsőjobboldalt, hogy az szimpatizál a Kremllel.
El kell gondolkodni azon, hogy Vlagyimir Putyin csapatai nincsenek-e már az országunkban – rólad és a te oldaladról beszélek
– mondta Attal februárban Le Pennek.
Valérie Hayer, Macron pártja, a Reneszánsz vezető jelöltje az uniós választásokon úgy jellemezte kampányát, mint az „egyetlen Európa-párti kampányt”. Közölte, hogy igyekszik majd megvédeni Európát Oroszország Putyinjával és az unión belüli „szövetségeseivel” szemben. A francia választók szemében azonban az európai témák és Ukrajna továbbra is távoli kérdésként jelennek meg.
A belbiztonság fontosabb
Az Odoxa egyik, május 15–16-án ezer fő megkérdezésével készült felmérésében
- a megkérdezettek mindössze tizede sorolta az ukrajnai háborút azon három tényező közé, amely befolyásolná szavazatát az uniós választáson,
- míg több mint egyharmaduk (35 százalék) a biztonságot említette.
A franciákat lényegesen jobban aggasztja a határaikon belüli biztonság, mint a globális biztonság
– mondta Erwan Lestrohan, az Odoxa közvélemény-kutató cég elemzője. „Ezt a választási ciklust belpolitikai kérdések uralják, a választók félidős szavazásként tekintenek rá”. Bár Macron kormánya mindent elkövet, hogy keményen fellépjen a bűnözés ellen, az Odoxa felmérése szerint a megkérdezettek 70 százaléka elégtelennek ítélte az állam bűnözés ellen tett intézkedéseit. Az uniós választási felmérések szerint a Nemzeti Tömörülés a szavazatok több mint 30 százalékát fogja megszerezni a jövő hónapban, Macron Reneszánsz listája pedig 16 százalék körül ragadt be, és fennáll a veszélye, hogy a balközép, szocialista párt által támogatott európai parlamenti jelöltek listája is megelőzi.
Az erőszakhullám tavaly kezdett el terjedni Franciaországban. Egy tüntetésen egy 17 éves fiatalembert egy rendőr lövése terített le. A múlt hónapban egy 15 éves gyereket vert halálra Párizs külvárosban, négy 17 és 20 év közötti fiatal. Néhány héttel később egy 22 éves fiatalembert öltek meg, a tettes állítólag két tinédzser volt, rajtaütöttek, miután egy társkereső oldalon keresztül elcsábították. Bár a kutatók vitatják, hogy Franciaország egyre erőszakosabb társadalommá válik, ez azonban a jelek szerint nem lesz elég Macron kampányának megmentéséhez.
