A teljes csőd szélén táncol az ukrán költségvetés

Miként 2015-ben, ezúttal is egy húszmilliárd dolláros, lejáró hitel-tranche sorsáról tárgyaltak. Idén a hamburgi Statista adatfeldolgozó intézet számításai szerint Ukrajna államadóssága meghaladja a 181 milliárd dollárt. (Ez a tartozás 2019-ben, az utolsó háború előtti egyik legjobb békeévben alig több mint 50 milliárd dollárt tett ki.) A megbízhatónak tekintett német intézmény öt év múlva megközelítőleg 290 milliárdos adósságállománnyal számol.

Mire elég a türelem?

Mindenkit aggaszt a kérdés, Ukrajna mint állam háborús gazdasága fenntartható-e hosszabb távon? 

A probléma legalább 2013 óta foglalkoztatja a nemzetközi gazdasági életet. Gyakorlatilag 2014 óta az országtól az oroszországi támadók elvették területe mintegy ötödét, lakossága negyeddel-ötöddel csökkent (nincsenek megbízható, nyílt adatok a pontos lakosságszámról), jelenlegi gazdasági teljesítőképessége a 2022. február 24-i állapothoz képest is legalább 20 százalékkal kisebb. Elvesztette talán a legértékesebb iparvidékét, nyersanyagforrásait, a Don-medencét (Donbasz) és a fekete-tengeri védelmi, haditengerészeti pozíciói megőrzéséhez nagy fontosságú Krím-félszigetet.

És a fegyverben álló (fiatal felnőttkortól egészen hatvanévesig) férfi lakosságának tetemes része, mint munkaerő kiesik, s ha a jövőben visszatér, kérdéses, hogy hol talál munkát (többéves kiesés, a harctéren átélt drámai helyzeteket átélve, egy részük poszttraumás stresszes állapotban), mindezek után akar-e dolgozni, a fiatalok pedig hol szerezhetnek önmaguknak és az országnak értékes szakképzést. Továbbá a 8-10 millióra becsült kivándorló, akik Nyugat-Európában, kisebb részben az USA-ban találtak munka-, letelepedési lehetőséget, visszajön-e a harcok végeztével?

Nem jók Ukrajna gazdasági mutatói sem. Már a 2022-es oroszországi támadás előtti időszakban is Ukrajna volt a legszegényebb európai ország. A háború hatalmas terhet zúdított a nyakukba, a nyugati NATO , EU-államok Kijev segítségére siettek. Ám a segélyek, támogatások egy tetemes része előbb-utóbb visszafizetendő – igaz, kedvezményes kamatozású – hitel.

Az eladósodás az egyik legnagyobb gond, ennek főbb állomásai a következők voltak: 

– 2014 februárja, Oroszország megtámadja, elfoglalja a Krím-félszigetet. A történtek krízisbe taszítják Ukrajna gazdaságát, amely képtelen törleszteni, átütemezést, halasztást kér – meg is kapja.

– 2015 novembere, Ukrajna befejezi 13, euróban és dollárban kibocsátott, lejáró államkötvény-sorozata (mai áron húszmilliárd euró) átstrukturálását.

– 2022 februárja, Oroszország támadása hatására összeomlanak Ukrajna pénzügyi, gazdasági rendszerei. Kijev márciusban hadi kötvényeket bocsát ki, összeomlik az első nagy állami vállalat, a Naftohaz (amelynek hitelezői nem fogadják el a kétéves türelmi időt). Augusztusban viszont az ukrán állam intézményi hitelezői elfogadják mintegy 20 milliárd eurónyi, lejáró kötvény fizetési esedékességének két évig való befagyasztását. A Standard and Poor és a Fitch rövid időre az államcsőd kategóriába helyezi Ukrajnát (amit végül is mindkét hitelképesség-minősítő felold).

– 2023. márciusban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jóváhagy egy újabb, 15,6 milliárd dolláros kölcsönt Ukrajnának. Tavaly november végén Zelenszkij elnök aláírásával törvényerőre emelkedik az ország 2024-es költségvetése, amely 43,7 milliárd dolláros bevétellel számol, szemben a 82,3 milliárd dolláros kiadásokkal – azaz Ukrajna költségvetési deficitje gyakorlatilag akkora, mint az ország teljes bevétele, mintegy negyven milliárd dollár. 

– 2024. április, végre jó hírek érkeznek Kijev számára. Áttörést érnek el az amerikai törvényhozásban, elfogadják a nagyrészt Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros támogatási alapot. Plusz ehhez jön idén júniusban: a G7-ek 50 milliárd dolláros Ukrajna-hitelkeretet nyitnak, amelynek a fedezetét a nyugaton parkoló, befagyasztott oroszországi állami vagyoneszközök kamatai adják. Újabb kedvező hír: júliusban Ukrajna és nemzetközi hitelezőinek egy csoportja elvi megegyezést ér el. Idén augusztusban pedig megérkezik az ukrán jegybank számlájára 1,5 milliárd euró, amit a befagyasztott oroszországi vagyonelemeke után elért profitokból fizetnek, jelentette be Josep Borrell, az EU külügy- és biztonságpolitikai főbiztosa.