Franciaország elismerte Marokkó szuverenitását Nyugat-Szahara felett, Algéria nem örült a döntésnek
Franciaország elismerte Marokkó szuverenitását a vitatott nyugat-szaharai terület felett, megváltoztatva ezzel egy évtizedes álláspontját, és csatlakozva a Marokkót támogató országok egyre bővülő listájához, miután az ENSZ közvetítésével zajló békefolyamat zsákutcába került.
Emmanuel Macron francia elnök a VI. Mohamed királynak az 1999-es trónra lépésének ünnepe alkalmából írt levelében a Marokkó által 2007-ben javasolt autonómiatervet nevezte a konfliktus megoldása egyetlen alapjának, csapást mérve a függetlenségpárti Polisario Frontra, amely a spanyol gyarmatosítás vége óta a szaharai őslakosok legitim képviselőjének vallja magát.
Az üzenetre reagálva a marokkói királyi kabinet közölte: Párizs megerősítette támogatását a Nyugat-Szaharára vonatkozó marokkói tervhez. Ezzel szemben Algéria külügyminisztériuma a levél nyilvánosságra hozatala után bejelentette, hogy Párizs Marokkó javára gyakorolt gesztusa miatt
visszahívja franciaországi nagykövetét.
Algír 2022-ben madridi nagykövetét is hazarendelte, mert a spanyol kormány támogatásáról biztosította Nyugat-Szahara autonómiájának marokkói tervét. Elemzők szerint Franciaország eltérése történelmi álláspontjától jelentős győzelem Marokkónak, továbbá követi az Egyesült Államokat, Izraelt, Spanyolországot és azokat az afrikai országokat, amelyekkel Marokkó a kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésére törekszik.
Marokkó 1975-ben annektálta Nyugat-Szaharát: a 266 ezer négyzetkilométeres terület gazdag foszfátban és halban, továbbá feltételezések szerint olaj is található a régióban. A Nyugat-Szahara függetlenségéért küzdő Polisario Front kikiáltotta a Szaharai Demokratikus Arab Köztársaságot, és fegyveres harcot indított az államalakulat önrendelkezéséért a szomszédos Algéria támogatásával.
Marokkó jelenleg az egykori spanyol gyarmat nagyjából kétharmadát tartja ellenőrzése alatt. A vezetés Rabatban mindössze autonómiát lenne hajlandó biztosítani a nagyjából Olaszország méretű térségnek, ahol 580 ezren élnek. Algír ugyanakkor egy ENSZ-tervet szorgalmaz, amelynek értelmében népszavazást tartanának az önrendelkezésről.
A térség miatt éles diplomáciai viszály bontakozott ki Algír és Rabat között is. Nyugat-Szaharában 1991 óta tűzszünet van hatályban, amelyet a Minurso ENSZ-misszió békefenntartói felügyelnek.
Apró rovar pusztíthat ki egy országnyi kaktusztA bíbortetű pusztítja Tunézia fügekaktusz-ültetvényeit, amelyek kritikus bevételi forrást jelentenek az országnak. A rovar Dél-Amerikából terjedt el, a közeli Marokkóban 2015-ben jelent meg. A bíbortetű kiszívja a kaktuszok nedvét, amitől a növények megsárgulnak és el is pusztulhatnak, a legjobb segítség a rovar ellen a katicabogár. |
