Egy apró rovar pusztítja Tunézia fügekaktusz-ültetvényeit, amelyek kritikus bevételi forrást jelentenek nem csupán az észak-afrikai ország agrárszektora, hanem egész gazdasága számára is.
A bíbortetű már hatalmas területeken terjedt el 2021 októbere óta, amikor először felfedezték. „A legnagyobb félelmünk, hogy a bíbortetű veszélybe sodorja a termést, aludni sem tudunk miatta” – panaszkodott a Reutersnek egy termelő.
A rovar Dél-Amerikából terjedt el, a közeli Marokkóban 2015-ben jelent meg.
Kiszívja a kaktuszok nedvét, amitől a növények megsárgulnak és el is pusztulhatnak.
Van biológiai fegyver a tetű ellen
Becslések szerint Tunézia mezőgazdasági területének 12 százalékán termesztenek fügekaktuszt, ez a második legfontosabb agrártermék az olajbogyó mögött. Ez mintegy 600 ezer hektárnyi termőterületet jelent, és a fügekaktusz több ezer ember megélhetését biztosítja, elsősorban nőkét, akik szüretelik és árulják a gyümölcsöt a csőd felé tartó országban.
A tunéziai kormány és nemzetközi szervezetek próbálnak közbelépni és csökkenteni a károsokat. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) félmillió dollárt (181 millió forintot) fordít arra, hogy megtanítsa az érintetteket,
milyen biológiai fegyverekkel vehetik fel a versenyt a bíbortetvekkel.
A legjobb segítség egyébként a katicabogár.
Isten ítélete
A tunéziai mezőgazdasági minisztérium fenntartható védekezési intézkedéseket is támogat, beleértve a mezőgazdasági gyakorlatok megváltoztatását, a metszést és a termőterületek tisztítását.
„Fenntartható megoldást kell találnunk a bíbortetű ellen. Ez nem mehet így tovább” – mondta a hírügynökségnek Najma Mafudi, a tárca tisztviselője.
A termelők egy része hallgat a szakértőkre, próbálja megtisztítani és megvédeni a még egészséges fügekaktuszfákat, mások azonban feladták, mert szerintük nincs mit tenni.
Isten akarata érvényesül, ez Isten ítélete. Még az újranövő részt is érinti ez a betegség, úgy pusztul, mintha elfűrészelték volna
– mondta egy másik gazda.
Amerikában most a moly a fő veszély
A bíbortetvet egyébként évezredek óta tenyésztették a dél-amerikai kontinensen a testéből kinyerhető ragyogóan vörös festékanyag miatt, és a spanyol hódítóknak köszönhetően keresett luxuscikk lett Európában is.
A bíbortetű mellett más komoly kártevője is van a fügekaktusznak: a kaktuszmoly, amely Argentína, Paraguay, Uruguay és Dél-Brazília területén őshonos, de a elterjedt már Ausztráliában is, 2007-ben megjelent Mexikóban, tíz évvel később pedig már Texasban kezdte a pusztítást.
A bíbortetűhöz hasonlóan a moly lárvája sem egyszerűen fogyasztja a kaktuszt, hanem elpusztítja azt. A terjedésének az oka pedig az ember: Ausztráliától Haitiig, Dél-Afrikától Indiáig elvitték – gyakran csempészték – a fügekaktuszt, ami azonban invazív faj, így ki kellett valamit találni az elpusztítására.
Argentínában meg is találták a kaktuszmolyt, amelyet az 1900-es évek közepéig elvittek többek között Ausztráliába, Indiába, Dél-Afrikába, Hawaiira és a karibi térségbe.
Nincsen sivatag kaktusz nélkül
A kaktusz sok helyen lehet invazív faj, a texasiak szerint azonban a sivatag kaktusz nélkül olyan, mint a macska bajusz nélkül, és az államban nincs is ikonikusabb kaktusz, mint a fügekaktusz.
Nem csupán a tájkép részei, de fontos szerepet töltenek be a sivatagi ökoszisztémában, élelmet és menedéket biztosítanak az állatoknak és egy több millió dolláros agrárágazat alapját képezik – egyelőre, mert kipusztulhatnak a moly miatt, amelyet valószínűleg a Harvey hurrikán sodort 2017-ben Texasba, ahol nincsen természetes ellensége.
