Kiderült, mekkora sugárzást kaptunk tavaly

A környezetre és a lakosságra nézve is elhanyagolható volt tavaly azon magyarországi tevékenységek hatása, amelyekhez az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) engedélyére van szükség. A lakosságot érő természetes és – az orvosi sugárterhelésen kívüli – mesterséges eredetű sugárzást mérő rendszer adatait a hivatal felügyeletével működő Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer (OKSER) gyűjti, tartja nyilván és értékeli, továbbá összefogja a kiemelt létesítmények környezetére vonatkozó sugárvédelmi hatósági ellenőrző programokat. Éves jelentése kevesek által ismert részletekbe enged betekintést.

Mi magunk is sugárforrás vagyunk

A sugárzás eredete alapján megkülönböztetünk természetes és mesterséges eredetű sugárforrásokat, a forrása alapján pedig külsőt és belsőt. A külső esetében a sugárzás az egyén környezetéből érkezik, míg a belsőnél a saját szervezetéből, ahová a forrás kívülről jutott, például táplálkozással, belégzéssel vagy balesettel.

A természetes eredetű sugárzás alapvető forrása az űr és a földkéreg – magyarázza az OKSER. Az űrből a Föld légkörébe érkező, nagy energiájú részecskék jelentik az elsődleges kozmikus sugárzást, a másodlagost pedig az, amikor a radionuklidok a magaslégkörben lejátszódó reakciók miatt keletkeznek. A kozmikus sugárzás egy részét a Föld mágneses tere eltéríti. Eredete szerint van galaktikus és szoláris kozmikus sugárzás.

A radon a fő természetes forrás

A földkérgi eredetű, természetes sugárforrások közül ma már csak azok a radioizotópok és bomlástermékeik találhatók meg a Földön, amelyek felezési ideje összemérhető a Föld korával. A természetes sugárterhelés mintegy fele, kétharmada az urán 238-as izotópjának bomlása során keletkező radon nemesgázból és leányelemeitől származik. Az urán 238-as és bomlástermékei minden környezeti elemben megtalálhatók, de eltérő mennyiségben. 

A radon a legnagyobb koncentrációban a talajszemcsék közötti térben mutatható ki, ahonnan bejuthat az épületekbe. E gáz a szabadban gyorsan felhígul, de zárt terekben (lakásokban, munkahelyeken) feldúsulhat.

A röntgennel kezdődött

Mesterséges sugárforrások 1895, vagyis a röntgensugárzás felfedezése óta érik az emberiséget. Mesterségesen előállított izotópokat használnak az iparban, a kutatásokhoz és a gyógyászatban.

Az ENSZ atomsugárzás hatásaival foglalkozó tudományos bizottsága (UNSCEAR) 2000-ben körülbelül 3 mikrosievertre tette a felnőtt lakosság természetes és mesterséges forrásból várható, éves effektív dózisának világátlagát, míg a természetes forrásét körülbelül 2,4 mikrosievertre. Az utóbbiból egyedül a radon és leányelemei 1,3 mikrosievertet tesznek ki. A mesterséges forrásból származó, éves effektív dózis körülbelül 0,65 mikrosievert. Ez utóbbi forrásai:

• a radioaktív hulladékok,
• a nukleárisfegyver-kísérletek,
• a radioizotópok előállítása és felhasználása,
• az orvosi alkalmazások,
• a sugár- és nukleáris balesetek,
• a működő atomerőművek – beleértve az egész nukleáris üzemanyagciklust.

Magyarországon az orvosi eredetű sugárterheléseken kívül az alábbi létesítmények okozhatnak mesterséges eredetű sugárterhelést:

A kiemelt létesítmények:

• A Paksi Atomerőmű
• A BME oktatóreaktora
• A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója
• A Budapesti Kutatóreaktor (BKR)
• Az Izotóp Intézet Kft. Izotópgyártó A típusú laboratórium
• A Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló
• A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló
• A Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft.
• A radioaktív anyagot alkalmazó munkahelyek
• Az ionizáló sugárzást létrehozó berendezéseket alkalmazó munkahelyek
• A külföldi atomerőművek: Mochovce (Szlovákia), Bohunice (Szlovákia), Krsko (Szlovénia), Dukovany (Csehország) és Temelín (Csehország)

Annak érdekében, hogy egy adott tevékenységből származó, adott és ellenőrzés alatt tartott forrásból eredő foglalkozási vagy a lakosság tagjaira vonatkozó sugárterhelés az észszerűen elérhető legalacsonyabb szintet jelentősen ne haladja meg, a forrásra dózismegszorítást alkalmaznak.

Az országban az arra kötelezett szervezetek együtt összesen 156 helyszínen működtetnek dózismérő berendezést, amelyek helyüktől és feladatuktól függően jellemzően 10 percenként, máskor 3 óránként szolgáltatnak adatot. A kiemelt létesítmények közelében természetesen több ilyen berendezés üzemel, a Paksi Atomerőmű 30 kilométeres körzetében például 37, és ott kiemelt figyelmet kap a Dunának az erőmű közelében lévő része is. A mérések sokfélék, történnek például levegőből, talajból és vízből. Vizsgálják kifejezetten

• a tavakat és a folyókat,
• az ivóvizet és az ásványvizet,
• az élelmiszereket,
• a növényzetet és
• a takarmányok széles skáláját is.

Alacsony maradt az éves átlagos sugárzás 

Tavaly a napi dózisteljesítmény országos éves átlaga 94 mikrosievert volt óránként, ami lényegében megegyezik a 2022-essel. Figyelmeztetést 250-es, riasztást 500-as értéknél kell kiadni. A tárgyidőszakban egyszer került sor a riasztási szint túllépésére, a Baranya vármegyei Sellye településen egy cég, megfelelő engedélyek birtokában izotópos varratvizsgálatot végzett, ami miatt kismértékben és rövid időre megnőtt a dózisteljesítmény a mérőállomás környezetében. Az esemény nem jelentett veszélyt a lakosságra.