Blöffölt vagy komolyan beszélt Zelenszkij az ukrán atombombával kapcsolatban?

Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag megzsarolta szövetségeseit: vagy felgyorsítják Ukrajna NATO-csatlakozását, vagy atombombát csinálnak, ami csaknem biztosan a harmadik világháborúhoz vezetne. Vajon az ukrán elnök szavai mögött van tartalom is, vagy csak egy jó adag blöff az egész? 

Noha Ukrajna területén a szovjet időkben több ezer atomrobbanófejet tároltak, de ezek kezeléséhez, még inkább gyártásához aligha fért hozzá a mai ukrán uralkodó elit, vagy szakértői holdudvaruk. Akik a Szovjetunió létezése utolsó éveiben felnőttkorúak voltak, azok többsége ma nyugdíjas. Tudásuk, szakértelmük devalválódhatott. Emellett Oroszország 2014 előtt és után komoly erőfeszítéseket tett, hogy pénzzel, lakásígéretekkel magához csábítsa a legjobb ukrán hadiipari mérnököket, iparági szereplőket.

A nyugati média tanakodott, hogy mit kezdjen a hírrel, amit először a német hírszerzéshez, a BND-hez állítólag kapcsolatokkal rendelkező Bild röppentett fel. A Bild-tudósításban van egy állítólagos Zelenszkij-idézet, amely szerint az elnök „nem gondolta komolyan” hogy atomfegyvereket készít Ukrajna. Később azonban a Politico beszámolója szerint szerint az EU-csúcson felszólalásában megerősítette: mégis komolyan gondolja az atomfegyver-opciót.

Ukrajna védené meg Európát?

Atomfegyvert készíteni nem olyan egyszerű. Hatalmas műszaki háttér, óriási pénzek kellenek hozzá. Erősen kétséges, hogy Ukrajna rendelkezik-e ezekkel. Továbbá borítékolható, hogy a Nyugat hevesen ellenezne egy ilyen törekvést. Nem biztos, hogy a NATO-érdekeket szolgálná egy Oroszország tőszomszédságában lévő új, nukleáris fegyverekkel rendelkező állam, amely demokratikus hagyományok nélküli, és történelmi háttere sem nélkülözi a zűrzavar elemeit. Emellett az Ukrajnában mindenütt jelen lévő orosz különleges szolgálatok is betehetnek a kezdeményezésnek. A helyzetet fokozandó: 

Egy korlátozott oroszországi atomcsapás Ukrajna atomprogramját végző gyárai, fejlesztőirodái ellen Magyarország számára is nagyon komoly probléma lehet. Harmadszor: atomfegyvert fejleszteni, sugárzó anyagokkal (U-235-össel az uránbombákhoz, PU-239-essel a plutóniumbombákhoz) dolgozni önmagában is kockázatos. Csernobil óta Európa nagyon óvatos.

Nagyképű túlzásnak, propagandafogásnak tűnhet tehát a bejelentés, hogy Ukrajna heteken belül atomfegyvert állíthat elő. Önmagában ezzel túl sokat nem kezdhet, hiszen egy ilyen fegyvert 

• ki kell próbálni, 
• integrálni egy hordozóeszközzel, 
• sebezhető repülőgéppel, 
• kevésbé sebezhető valamiféle rakétával.

Észak-Koreának ez a folyamat több évtizedébe került, noha joggal feltételezhető, hogy besegített a Szovjetunió/Oroszország, és Kína is támogathatta a fejlesztést. Egyes ukrán katonai források szerint Ukrajna titokban évtizedek óta fejleszt atomfegyvert. Erre azonban semmiféle bizonyíték nincs. 

A Nyugat képben van

A múlt század kilencvenes évei első felében a nyugatiak, kiváltképpen az amerikaiak Ukrajnában (miként Oroszországban is a Szovjetunió összeomlását követő kaotikus időszakban) tevékenyen részt vettek a Szovjetunió atomleszerelésének megfigyelésében. Valószínű tehát, hogy az amerikaiak pontosan képben vannak azzal kapcsolatban, hogy mennyire lehet komolyan venni Zelenszkij atomfenyegetését. Mindenesetre 

Nyilván ez a sokat sejtető megfogalmazás is része a két fél által vívott információs (információtorzító) háborúnak. Sok minden beleérthető, Moszkva vélhetően átveszi Párizs, Macron elnök „stratégiai kétértelműség” elvét. 

Szorít a helyzet

Kijevet egyre jobban szorítja a számára romló katonai helyzet. Ennek lehet az egyik kinövése az „atomfegyversztori”. Október közepén (18-án hajnalban) rekordközeli számú, 135 drónnal támadták Oroszországból Ukrajnát. Ebből 80-at tudtak lelőni vagy semlegesíteni – a légierő (Povitrjani Szili) közlése szerint. Romlik tehát az arány, ami az ukrán légvédelem gyengülésére, eszközhiányára utalhat. Az atomfegyverrel való fenyegetés azonban nem fogja megoldani ezeket a problémákat.