Elkeserítő, ha igaz – csődöt mondhatott a Mentőszolgálat
Szabad kocsik hiányában harmincöt egyidejű budapesti riasztáshoz nem tudtak mentőt rendelni – erről a Mentődolgozók Szövetsége elnöke beszélt az ATV-nek. Lengyel Tibor azt állítja, az eset egyáltalán nem egyedi, a probléma rendszerszintű. Győrfi Pál ugyanakkor azt mondta a csatorna híradójának, a mentésirányítás jól működik, a Mentődolgozók Szövetsége pedig félrevezeti a nyilvánosságot, és le akarja járatni a szolgálatot.
A Mentődolgozók Szövetsége szerint a közelmúltban előfordult, hogy
Budapesten az OMSZ-nél 35 riasztás várakozott egyszerre, mert nem volt szabad mentőegység, amelyet küldeni tudtak volna.
A szövetség elnöke az ATV híradójának úgy fogalmazott: ismeri a mentésirányítót, aki lefotózta és elküldte neki a képernyőképet a központból. Lengyel Tibor szerint ez az eset nem egyedi.
A vezetőségnek a hibája az, hogy ez a rendszerszintű probléma megvan. És ha bebizonyításra kerülne az, hogy itt rendszerszintű probléma van, hogy ők elismernék azt, hogy ez így van, akkor az rögtön a vezetőség felelősségét vetné fel. És ha ez felvetődik, akkor onnantól megkérdőjelezhetővé válna az alkalmasságuk – és egyben a pozíciójuk
– állapította meg, kiemelve,
az a legnagyobb gond, hogy az emberek kisebb problémákkal is a mentőket hívják.
Szerinte erre egy szakmai anyagot kellene az OMSZ vezetőségének összeállítania, ami védi az irányítókat.
Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő szerint a kapacitáshiányra többféle magyarázat van. „Ez három okból lehet:
- az egyik, hogy túl sok olyan hívás van, ami nem mentőhívás – nagyon nagy a terhelés, a nyomás a mentőszolgálaton.
- A második, az az elégtelen személyzet, és
- a harmadik, amikor a mentőegység nem tudja időben a beteget lerakni a kórházban, így nem tud időben felszabadulni, mert annyira túlzsúfoltak az intézmények.
A TASZ jogásza a csatornának arról beszélt, a mentő igénybevétele szükség esetén alapjog mindenki számára, az viszont nincs meghatározva, hogy mennyi idő alatt kell kiérnie. Lebedi Réka szerint nagy kérdés, hogy a bíróság hogyan értékelné ha kapacitáshiány miatt az ellátás késik, és az egészségromláshoz vagy halálhoz vezet.
„Az alaptörvény úgy rendelkezik, hogy az egészségügyi ellátást az államnak mindig a teljesítőképességhez mérten kell megszervezni, az pedig hogy az állami teljesítőképességnek hol van a határa, vagy hogy mi az, ami elvárható az államtól, az nagyon nehéz kikényszeríteni ilyen egyedi jogvitákban. Ezért nagyon nehéz ez a kérdés” – magyarázta. Lebedi Réka hozzátette: arra buzdítják az embereket, hogy súlyosabb következmények esetén kérjenek képviseletet és forduljanak bírósághoz.
Győrfi Pál úgy reagált, a szakszervezet értelmezése félrevezető, a várakozó feladatok száma percről percre változik, a sürgős esetekhez mindig gyorsan küldenek kocsit.
Sziget Fesztivál: részvénycsomagokkal stabilizálnák a cég helyzetét – a korán érkezők kevesebbet fizetnek, egy rég várt felújítást is bejelentettek
