késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Moszkva próbára tenné a NATO-t: nem hisznek a szövetség kölcsönös védelmében
Az orosz védelmi minisztérium magas rangú tisztviselői kételkednek abban, hogy a NATO-országok betartanák-e az alapító okiratban foglalt „kölcsönös védelem” záradékát, ha egy szövetségesüket megtámadnák – állítja a német külügyi hírszerző szolgálat vezetője.
Bár nagyszabású támadás nem várható egy NATO-ország ellen, Moszkva például az orosz kisebbségek védelmének ürügyén korlátozott beavatkozást indíthatna – figyelmeztetett Bruno Kahl, a BND hírszerző szolgálat vezetője.
Szerinte ezzel tesztelnék a NATO elszántságát, hogy hivatkozzon a szerződés 5. cikkére, amely arra kötelezi a szövetség országait, hogy segítséget nyújtsanak egy másik tagállam elleni támadás esetén.
Jelenleg nincsenek arra utaló konkrét jelek, hogy Oroszországnak háborús szándékai lennének Ukrajnán kívül. Az utóbbi évek hibrid támadásai azonban megmutatják, hogy nem tartják vissza magukat a nyugati határok tesztelésétől
– magyarázta Kahl a DGAP német külpolitikai agytröszt által szervezett rendezvényen a Politicónak.
Szerinte jelenleg Moszkvában még nem uralkodnak az ilyen nézetek, azonban – ha az orosz vezetés úgy dönt, hogy a Nyugat eddigi válaszai gyengék voltak – a következő években jelentősen megnőhet a konfliktus kockázata.
| A NATO 5. cikkelye fontos biztosíték, különösen az olyan sebezhetőbb országok számára, mint a balti államok, mivel elméletileg azt jelentené, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió a teljes katonai erejével beavatkozna, ha Oroszország támadást indítana ellenük – ami erős elrettentés Moszkvával szemben. |
A kölcsönös védelem szempontjából az EU-ban az is komoly aggodalomra adott okot, hogy az évtizedek óta tartó amerikai katonai támogatás hamarosan csökkenhet, vagy akár teljesen meg is szűnhet. A frissen megválasztott amerikai elnök, Donald Trump ugyanis megígérte, hogy nem védene meg olyan tagállamokat, amelyek nem teljesítek a szövetség által előírt védelmi kiadásokat.
Orosz próbatételekre számít a német hírszerzés
Kahl szerint olyan kritikus pillanatokban, mint például a február 23-ra tervezett német előrehozott választások, orosz beavatkozásokra, szabotázsakciókra és egyéb „véletlen incidensekre” lehet számítani, amely tovább növelné a szövetségen belüli pánikot.
A Kreml célja, hogy Nyugaton társadalmi konfliktusokat szítson az olyan kérdések körül, mint például a klíma- vagy a migránspolitika, amely komoly megosztottsághoz vezetett az utóbbi években Európa- és Amerikai-szerte.
Oroszország fegyveres erői felszerelés és személyzet tekintetében az évtized végére olyan helyzetben lennének, hogy támadást indíthatnának a NATO ellen
– mondta Kahl, hozzátéve, hogy Oroszország „biztosan nem egy nagyszabású területszerzésre”, hanem inkább a NATO-n belüli megosztottság megteremtésére összpontosítana.
Vérfagyasztó: a harmadik világháborút tervezik a németek – több százezer katonát küldenének Ukrajnába
A csütörtökön kiszivárogtatott dokumentum egy részletes NATO-offenzívát tartalmaz. A németek ezeroldalas terve pedig egyenesen a harmadik világháború kirobbanásához vezetne.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.