Oresnyik: ezt kell tudni az oroszok új, hiperszonikus támadófegyveréről

Valamilyen ismeretlen – a moszkvai szaksajtó által Oresnyik néven emlegetett – fegyver csapódott be a kelet-ukrajnai nagyváros, Dnyipro egyik katonai nagyvállalata, a Pivdennij (volt Juzsníj) épületeibe csütörtökön. Nemcsak a gyárat tarolta le, hanem a szomszédos, ugyancsak az ukrán VPK hadiipari komplexumhoz tartozó üzem létesítményeit is romba döntötte. Orosz források szerint a mintegy tízszeres hangsebességgel érkező repülő rombolószerkezet elfogására az ukrán védők még csak kísérletet sem tudtak tenni. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök esti összefoglalójában a világhoz fordult a legújabb – általa eszkalációnak minősített – oroszországi lépés miatt, és annak elítélésére szólított fel. Felhívásának eddig kevés foganatja volt. 

Oresnyik: 36 robbanófej csapódhatott a célpontokba

A rendelkezésre álló – foghíjas és vélhetően erősen manipulált – beszámolók szerint a hiperszonikus támadószerkezet hat, önállóan a célra vezérelhető blokkot indított el, és minden blokkban hat robbanófej lehetett. Így 

Ezek egy része azonban akár az ellenséges rakétavédelmet megzavaró „álcélpont” is lehetett.

Elemzők lehetségesnek tartják, hogy a robbanófejekben nem volt töltet, hanem a hatalmas sebesség és tömegük kombinációjából felszabaduló óriási kinetikus energiával pusztították el földi célpontjaikat. Egyes források két célról beszélnek, a Pivdennij melletti és a szomszédos, ugyancsak hadiipari objektumról. Oroszországi források szerint mindkettő megsemmisült. 

Fél órával a támadás megindítása előtt az oroszok – a napi 24 órán át élő kapcsolatot tartó „forró dróton” keresztül – figyelmeztették a washingtoni vezetést a rakétaindításról. Az amerikaiak viszont valahonnan már korábban jelzést kaphattak, mert a támadás napján nem nyitott ki az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége. A feltehetőleg a Kaszpi-tenger északnyugati partjaitól nem messze található, Kapusztyin Jar-i kísérleti rakétaindító bázisról felbocsátott, többszörös hangsebességű rakéta – amely a hipersebességű támadórészt vitte – 

Mindez a november 21-re virradó éjszakán a kora hajnali órákban történt.

Oroszország „tükörválaszt” ad a Nyugat támadásaira – mondta az orosz elnök az eseményhez időzített videóbeszédében. Vlagyimir Putyin követte a „ködösíts, de üzenj is közben” stratégiát. Beszédéből kiderült, hogy a közép-hatótávolságú rakétaeszközzel, a hipersebességű Oresnyikkal azoknak a nyugati vezetőknek üzent – elsősorban a leköszönő amerikai elnöknek, Joe Bidennek –, akiket az oroszok a minapi, az ország határától akár több száz kilométerre, Oroszország belsejében található célpontok nagy hatótávolságú taktikai rakétafegyverekkel való megtámadásában hibáztat. 

Putyin szerint az új, hiperszonikus fegyverük ellen nincs hathatós védelem

„Ezeket a támadásokat nem hajthatták volna végre az ukrán fegyveres erőket támogató nyugati vezetők, katonai szakértők közvetlen közreműködése nélkül” – közölte Putyin. 

– hangzott el. A brjanszki ATACMS-csapásnak nincsenek áldozatai, de a kurszki cirkálórakétásnak már vannak katonai halottjai és sebesültjei – tette hozzá Putyin.

Ezzel az oroszországi elnök elkötelezte magát a kétféle álláspont kevésbé konfrontatívabbja mellett – írta a Vojennoje Obozrenyije (Katonai Szemle) című, a Kreml felügyeletével működő katonai-nemzetbiztonsági portál (topwar.ru). Első ízben hangzott tehát el, hogy Oroszországban, a hatalmi struktúrákon belül is van egy keményvonalas, „háborúpárti” csoport, amely nukleáris fegyverek bevetésével válaszolt volna a Biden elnök, majd a francia és az angol vezetés által engedélyezett, Oroszország belseje felé végrehajtott ukrán rakétacsapásokra. 

A másik, kevésbé harcias csoport (amelyhez láthatóan Putyin elnök is tartozik) ugyancsak reagálna az ukránok által egyes nyugati hatalmak aktív támogatásával végrehajtott rakétacsapásokra. Ám nem alkalmaznának nukleáris fegyvereket, hanem – mint a dnyiprói példa is jelzi – új típusú, hagyományos fegyverekkel válaszolnának.

Az orosz vezető egyúttal a Nyugat értésére adta, hogy az Oroszország belsejébe irányuló rakétatámadások folytatódása esetén a dnyipróihoz hasonló támadások érhetik a csapásokban támogatóként szereplő államok bizonyos létesítményeit. Vlagyimir Putyin itt a francia, angol és az amerikai vezetőkre célozhatott, bár nem említett konkrét országneveket. 

Moszkva november 21-én hajnalban a Nyugat számára ismeretlen típusú, közepes-köztes hatótávolságú (500–5500 kilométeres táv) rakétafegyverrel intézett támadást a Dnyipróban (régebbi nevén Dnyepropetrovszkban) lévő, korábban stratégiai ballisztikus rakétákat is gyártó Pivdennoje – Juzsmas nagyvállalat ipari telephelye ellen. A támadást Putyin szerint Moszkva figyelmeztetésnek szánta Ukrajna és a Nyugat számára, amely ráadásul rövidebb-közepes hatótávolságú rakétákat is akar telepíteni Oroszország nyugati határai mentén.

A Nyugat egyelőre úgy tesz, mintha nem akarna reagálni. A Politico Nemzetbiztonsági Napilapja is inkább a veszélyes közel-keleti-helyzetre összpontosított. Pedig nagyon is reális forgatókönyv, hogy a Lockheed Martin camdeni (Arkansas állam) gyárközpontját – ahol az ATACMS-rakétákat készítik – lerombolhatja egy, a dnyipróihoz hasonló oroszországi rakétatámadás.

Amerikai célpontok is elérhetők a dnyiprói támadás után

A félhivatalosnak tekinthető oroszországi források vélhetően szándékosan keverték a fogalmakat, az alapok viszont mégis kiderülhettek. 

• Az Oresnyiknek elnevezett 
• hipersebességű rendszert 
• egy hagyományos közép-, de
• akár hosszú távú, 
• interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) 

is szállíthatja a cél közelébe. 

Amikor odaérnek, az Oresnyik-rendszer leválhat a hordozóeszközről és hiperszonikus sebességgel száguldhat, hogy a fedélzetén szállított robbanófejek védhetetlenül csapódjanak bele a kiszemelt célpontba, valahol Camdenben. De az is elképzelhető, hogy egy új, direkt az Oresnyik-rendszer számára kifejlesztett, közép-hatótávolságú (5500 kilométerig) rakétáról van szó, amelynek végsebessége az óránkénti 13 000 kilométert is meghaladhatja.

Ugyanez lejátszódhat a Storm Shadow cirkálórakétákat gyártó BAE Systems londoni központjában, a csaknem százezer embert foglalkoztató brit-multinacionális hadiipari komplexum egyik üzemében. Vagy Franciaországban, az ottani, a SCALP-EG cirkálórakétákat előállító MBDA egyik részlegébe csapódhat be az oroszországi támadórakéta.